Megcsappant az egészségpénztárak pénze

Elkezdődőtt az egészségpénztárakban megtakarított összeg csökkenése, mert a tagok többet használnak fel belőle az odakerülő pénznél - mondta Szűts Ildikó, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója a stabilitás pénztárszövetség siófoki konferenciáján. Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója szerint mindegy volt, hogy mikor vezették be Magyarországon a választható portfóliós nyugdíjpénztári rendszert.

• A válságról szóló összes cikket olvassa el itt!

Szűts Ildikó szerint a munkáltatóknak nagyon megéri egészségpénztárba fizetni dolgozóik javadalmazásának egy rézét. Az egészségügyi pénztári befizetéseknek ugyanis 90 százaléka, a fizetéseknek viszont csak 35 százaléka jut el az adók és járulékok levonása után az alkalmazotthoz. Kedvezőtlennek ítélte meg azonban, hogy alkalmazottaik az egészségpénztárba utánuk befizetett fejenként 4000 forintnak 90 százalékát egy hónapon belül kiveszik. Még rosszabbnak tartja, hogy az utóbbi időben a tagok megkezdték egészségpénztári megtakarításaik felélését.

Növekedési és foglalkoztatási válság van Magyarországon - állította a konferencián Matolcsy György, a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet igazgatója. Megemlítette, hogy 1999 és 2002 között a régióban Magyarországon volt a legnagyobb gazdasági növekedés és a legmagasabb foglalkoztatás. Az utóbbi öt évben viszont itt volt a legrosszabb ez a két mutató a térségben. Hasonló romlás mutatható ki a kutató szerint a beruházás, a hatékonyság és az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított arányában is.

Szerinte a válság fő oka, hogy nagyon kevés az adózó munkahely. A probléma megoldására azt javasolja, hogy a legrosszabb foglalkoztatású csoportok - fiatalok, öregek, a részmunkaidőben alkalmazott nők - esetében el kellene törölni a munkaadói járulékokat. Emellett az uniós források 3 százaléka helyett azok 30 százalékát kellene a mikro-, kis-, és középvállalkozások fejlesztésére fordítani.

Lényegében mindegy volt, hogy mikor tért át Magyarország a választható portfóliós nyugdíjrendszerre - vélte Hamecz István. Szerinte ugyanis a tőzsdei árfolyammozgások - különösen rövidtávon - kiszámíthatatlanok, ezért egy szükséges lépés megtételét nem tudják sem a vállalkozások, sem az állam megfelelően időzíteni.

Szerinte az átállásra egyebek mellett azért is szükség volt, mert így hosszú távon nagyobb hozamok érhetőek el a nyugdíjpénztárakkal. Emellett számításai szerint csak 51 milliárd forinttal kell több állampapírt kibocsátani idén az átállás miatt, ami jelentéktelen mértékű a kormányzati tervek és azok megvalósulása közötti különbséghez képest.

Jó döntés volt, de szerencsétlen időpontban történt a választható portfóliós pénztári rendszer bevezetése - vélekedett a konferencián Erdős Mihály, a PSZÁF főigazgató-helyettese. Szerinte egy-két új portfólió kialakításával a tagok jelentős részét a jelenleginél kevésbé szélsőségesen kockázatos (vagy kockázatmentes) befektetésekre kellene irányítani. Emellett úgy véli, rugalmasabb lehetőséget kellene adni a tagoknak arra, hogy mikor, és mekkora mértékben térnek át az egyik portfólióról a másikra.

Több tekintetben is vitatkozott a konferencia résztvevőinek a háromportfóliós rendszer bevezetésével kapcsolatos véleményével Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója. Szerinte közgazdászhallgatókat gyakorlatra kellene küldeni az Ecseri-piacra, hogy megtanulják a piac tényleges működését, és tudomást szerezzenek a szubjektív értékítéletről.

A pénztárak működtetése során ugyanis szerinte több hibát elkövettek a vagyonkezelők. Gyakran túlértékelték a befektetések kilátásait, másrészt azok kockázatosabbá válásakor hirtelen elfordultak egy-egy eszközcsoporttól. A vezérigazgató elismeri, hogy nem lehet egy reformot jól időzíteni, ám a befektetési eszközöktől való elfordulás és a változtatások időzítése helyett fokozatos módosításokra lett volna szükség.

A konferencián a még az új rendszer bevezetése előtt álló Allianz Magánnyugdíjpénztár képviselője beszámolt arról, hogy a tagok 5 százaléka választott portfóliót felkérésükre, és a kitöltött válaszlevelek 5 százaléka hibás vagy értelmezhetetlen volt. A Honvéd Magánnyugdíjpénztár képviselője pedig arról beszélt, hjogy tagságuk elhanyagolható része, mindösze 0,2 százaléka módosította korábbi portfólióját, és a változtatók többsége kevésbé kockázatos befektetési csomagot választott.