Kemény év lesz jövőre - 1993 szelleme kísért

Rég látott nehéz év lesz 2009, minden prognózis szerint nominálisan is visszaesik a GDP, nemcsak a növekedési ütem csökken, ilyet legutóbb 1993-ban jegyeztek fel. Megugrik a munkanélküliség és a vállalati csődök száma, a sötét állapotok viszont végre kikényszeríthetik az euró mielőbbi bevezetéséről szóló kormányzati elhatározást, így a közös deviza az eddigi ködös távolból elérhető közelségbe kerül.

"A Pénzügyminisztérium legutóbbi összesítései szerint valószínűnek látszik, hogy 1993-ban a magyar gazdaság teljesítménye (GDP) 0-2 százalékkal csökken az előző évhez képest. Ez a visszaesés kisebb, mint a megelőző esztendőben, ami részben annak az eredménye, hogy megkezdődött az ipari termelés növekedése. Az elmúlt év novemberéig az ipari termelés 4,3 százalékkal bővült az előző esztendőhöz képest" - adta hírül 1994. február 17-én, csütörtökön a Magyar Távirati Iroda.

A korabeli sajtó így tálalta a legutóbbi "háborús" év GDP-változását, utoljára ugyanis tizenöt esztendővel ezelőtt volt példa arra, amit jövőre prognosztizál a jegybank hétfőn kiadott inflációs jelentésében, jelesül a magyar GDP nominális csökkenésére. Jövőre szinte mindenki erre számít: a kormány és a piac mellett a Magyar Nemzeti Bank hétfőn - a várakozásokkal ellentétes 0,5 százalékpontos kamatvágása után - kiadott elemzésében szereplő prognózis is visszaesést jelez előre. Jó eséllyel hasonló cikkeket olvashatunk 2010 tavaszán, legalábbis, ami a gazdasági teljesítményre vonatkozó mondatokat illeti.

A GDP-növekedés ütemének alakulása az elmúlt időszakban

A jegybanki stáb elemzésében egy optimista és egy pesszimista forgatókönyvet vázolt, a prognózis szerint ugyanis jövőre 0,2-1,7 százalékkal csökkenhet a gazdaság teljesítménye, és 2010-ben is csak 0,5-2 százalékos gyarapodásra lehet számítani. Ez markáns eltérés az előző, augusztusban közzétett előrejelzéshez képest, akkor még 2009-re 2,6, egy évvel később pedig 3,4 százalékos bővülést jósoltak a jegybankban.

A sokkal borúlátóbb előrejelzés természetesen a súlyosbodó világválság számlájára írható. Egyrészt a külső konjunktúra alakulását a korábbiaknál sokkal rosszabbra várja a jegybank, a 2009-es költségvetési törvényben megfogalmazott intézkedések jelentős mértékben - a GDP közel két százalékával - szűkítik az aggregált keresletet, a gazdasági szereplők pedig a korábbinál jóval nehezebben juthatnak majd hitelhez.

Most leszálló ágban van a gazdaság

A tizenöt évvel ezelőtti összehasonlítás csak egyetlen szempont alapján állja meg a helyét, nevezetesen, hogy az volt a legutóbbi esztendő, amikor a magyar gazdaság visszaesést volt kénytelen elkönyvelni, a folyamatok teljesen mások voltak, mint mostanság. Akkor felívelő szakaszban volt a gazdaság, 1991-ben ugyanis 11,9, egy évvel később 3,1 százalékkal esett vissza a GDP az előző évhez képest, 1993 már "csak" 0,6 százalékos mínuszt hozott. Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori elnöke 1994 elején a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak úgy nyilatkozott: "a magyar gazdaság már az előző év utolsó hónapjaiban rátért a növekedés lassú, ha nem is egyenletes útjára".

"1994-ben nem lesz adóemelés, és ez is hozzá fog járulni a magas, de csökkenő tendenciát mutató infláció leszorításához. Amennyiben kirajzolódik, hogy az árindex 16-20 százalékra csökkenhet, akkor a választások után gyeplőlazításról is lehet majd beszélni" - fogalmazott Bod Péter Ákos.

A kilencvenes évek elejét jellemző emelkedő trenddel szemben most egyre lejjebb adja a magyar gazdaság, a 2004-ben még 4,8 százalékos növekedés 2005-ben 4, egy évvel később 4,1 százalékos volt, majd tavaly 1,1 százalékra csökkent a dinamika és az idén sem várható ennél komolyabb növekedés. Más makromutatók között is markáns különbség van, jövőre a jegybank 3,1-3,4 százalékos inflációval számol, 1993-ban a statisztikák szerint 22,5 százalékos volt az éves átlagos áremelkedés mértéke. (Fontos, hogy az említett számok csak a múltidézést szolgálják, csak érdekességként vannak megemlítve, nem kell semmilyen összefüggést keresni az összevetésben.)

Bizonytalanság és bizalomhiány

A jelenlegi helyzet értékelésekor abból kell kiindulni, hogy nagyon jelentősen romlott a globális gazdaság helyzete, és a negatív hatások alól egyik ország sem tudja kivonni magát. Az amerikai gazdasági fejlemények Európában nagyjából fél év múlva jelentkeznek markánsan, Magyarországon is időeltolódással jelenik meg a recesszió.

A jegybank által hétfőn publikált, jövőre várható 0,2 és 1,7 százalék közötti GDP-csökkenési sáv két széle közötti jelentős különbség az óriási bizonytalansággal magyarázható, egyelőre nem lehet megmondani, hogy a világgazdaság teljesítményét V alakot formáló vagy L alakú grafikonnal lehet felrajzolni. Előbbi esetben csak átmeneti lesz az exportcsökkenés, utóbbi esetben azonban elhúzódó recesszióval kell számolni - mondta az [origo]-nak Orosz Dániel, az Axa-csoport Magyarország stratégiai tanácsadója. A jegybank számaiból azonban az is látszik, hogy a belföldi felhasználás tételeit - a lakossági fogyasztást és a beruházást - illetően a legnagyobb a bizonytalanság: mindkét szektor esetében a jövőbe vetett bizalom hiánya tapasztalható.

Orosz Dániel szerint a rendkívül bizonytalan gazdasági helyzetet példázza az is, hogy az év elején még az inflációtól tartottak világszerte, nyár körül a stagfláció, jelenleg pedig már a defláció az első számú közellenség. (Az inflációs nyomás világszerte elillanni látszik, elképesztő folyamatok mennek végbe, Kínában például az élelmiszerek inflációja fél év alatt 15 százalékponttal 8,5 százalékra mérséklődött, a fogyasztói árindex pedig felére csökkent. Más országokban sincs ez másként, igaz, a lefutás mértéke nem ennyire látványos.)

Gerendás János, az Axa makroelemzője ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg tényleg az áraknak a jelentősen visszaeső kereslet okozta csökkenésétől fél sok közgazdász és gazdasági döntéshozó, ám hosszabb távon jelentkezni fog egy ellentétes hatás. Nevezetesen a világ jegybankjai és kormányzatai óriási összegeket, dollár- és euró-százmilliárdokat pumpáltak a gazdaságba, így növelve jelentősen a pénzmennyiséget. Márpedig ezek az intézkedések előbb-utóbb inflációs nyomást eredményezhetnek.

Kemény év lesz

Visszatérve Magyarországra, 2009 nagyon kemény év lesz. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a munkaerőpiacra milyen erővel csap le a válság. A külföldi példákhoz hasonlóan lesznek elbocsátások és nőni fog a munkanélküliség, elsősorban az exportorientált feldolgozóiparban. Üdvös lenne elkerülni az aktivitási rátánk (foglalkoztatottak arányának) továbbbi tartós, jelentős csökkenését, hiszen a teljes népesség arányában már így is nálunk dolgoznak második legkevesebben az EU-ban - mondta Gerendás János.

Az égbolt nem sötétedik el, de csúnya világ lesz jövőre - kommentált kollégáival összhangban Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője, aki a jegybanki "növekedési" sáv pesszimistább oldalát tartja reálisabb kilátásnak. (A bank elemzőcsoportja is folyamatosan rontja a jövő évi bővülési prognózisát, most éppen -1,5 százaléknál tartanak.) E negatív szcenárió nyomán a munkanélküliség markáns növekedésére és vállalati csődök sorára kell számítani.

A 2009-es negatív növekedést alapvetően a kivitel, illetve az exportpiacok állapota vezeti: az eurózóna jelenleg várt visszaesése 1 százalék körüli, ami arra utal, hogy sok keresnivaló nem lesz azokon a piacokon. A nettó export talán mutathat némi növekedést, de akkorát semmiképpen sem, ami - mint az korábban már előfordult - felszínen tudná tartani a növekedést.

A reáljövedelmek csökkenése nyomán a lakossági fogyasztási kereslet egyértelmű visszaesésére lehet számítani, az állami fogyasztás az államháztartás kiadásainak lefaragása, a kisebb deficit kényszere nyomán ugyancsak zsugorodik. A beruházások terén az üzleti invesztíciók nagy esésére számít az elemző, aminek hatásait az uniós pénzek lehívása csak enyhíteni lesz képes. Török szerint nemigen mutatkozik olyan összetevő, amely jól mutatna jövőre.

Van kiút, de göröngyös

Kiút két irányba mutatkozik, egyfelől az európai exportkereslet 2009 második felében, illetve 2010-ben meginduló növekedése mozdíthatja ki a magyar gazdaságot, erre azonban az újabb és újabb prognózisok napvilágra kerülésével mind kevesebb esély mutatkozik. Az előrejelzések ugyanis egyre rosszabbak, egyre mélyebb és hosszabb válságról jelentenek. Lehet persze az exportban bízni, de a mostani ismeretek alapján ezek elég gyenge lábakon álló kilátások.

Másfelől az adó- és a jóléti rendszerek reformja hozhat kilábalást, amit azonban az elemző jelenleg kevéssé tart reálisnak sem jövőre, sem azután. Amennyiben mégis, a strukturális változások beindulása a legjobb esetben is 1 százalékra hozhatja a 2010-es GDP-növekedést.

Közelebb az euróhoz, kisebb a kockázat

A magyar gazdaság sötét kilátásai azonban az eddig egyre inkább ködbe vesző eurót hirtelen kézzelfogható közelségbe hozza - legalábbis komoly nyomást gyakorol tulajdonképpen mindenkire, de leginkább a kormányra a minél előbbi bevezetés iránt.

Az elmúlt hónapok értékpapír- és devizapiaci turbulenciái nyomán vélhetően világossá vált a kormány számára, hogy célszerű lenne minél előbb megszabadulni a forint jelentette nyűgtől. Hellyel-közzel rá is van kényszerítve a maastrichti feltételek teljesítésére az ország, az infláció jövőre határozot csökkenésnek indul, a hiány jelentős mérséklésének kényszerét a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, Európai Unió közreműködésével összállított hitelcsomag hozza - enélkül a deficit vélhetően ismét kezdene elszállni, tekintettel a 2010-es választási évre. A hosszú hozamok alakulásának megtélése egyelőre nehéz, de az állampapírpiac feléledése után a konvergenciafolyamatban rejlő lehetőségek felismerése vélhetően nem tart sokáig a befektetők számára.

Így a közös valuta 2012-es bevezetése egyáltalán nem irreális Török Zoltán szerint. Jövőre meg lehet kezdeni az euró előszobájának tartott, úgynevezett ERM-II árfolyamrendszerhez való csatlkozásról szóló tárgyalásokat, 2010/2011-ben lehet prezentálni az eurókritériumokat, és 2012-ben be lehetne vezetni a közös európai pénzt. E folyamatot leginkább az akaszthatja meg, ha "túlságosan hamar" véget ér a válság, és a 2010-es választások előtt még marad ideje fellélegezni a kormányzatnak - vagyis osztogatásba kezdene.

Az ország kockázati profilja így rövid idő alatt jelentősen megváltozik: magas kockázatúból alacsonnyá válik, ami a forint árfolyamára is komoly befolyással bír. A magyar valuta erősödése már jövőre megindulhat, a fordulat attól függ, a befektetőknek mikor lesz elegük abból, hogy biztonságban van ugyan a pénzük, de semmit sem hoz, azaz mikor ébred fel ismét a kockázatéhség.