Az átlag feléből vásárolhat a magyar

Az európaiaknak 2008-ban fejenként átlagosan 12 500 euró (3,4 millió forint) áll rendelkezésére fogyasztási cikkek megvásárlására évente. Első helyen Lichtenstein áll, a sereghajtó Moldova. Hazánk 2007-hez képest 3 helyet visszaesve Litvánia mögött és Lengyelország előtt a 28-ik helyen található - többek között ez derül ki a GfK GeoMarketing által 41 országban elvégzett GfK Európai vásárlóerő 2008/2009 című felmérés eredményeiből.

A GfK tanulmány 2008. évi adatai szerint az európai fogyasztók összesen nyolc trillió Euró fogyasztási cikkekre elkölthető jövedelemmel rendelkeznek, melybe beletartoznak az olyan állami juttatások is, mint a munkanélküli segély, a gyes és a nyugdíjak. Ez azt jelenti, hogy az átlagos egy főre jutó vásárlóerő körülbelül 12 500 euró, bár természetesen jelentős egyenlőtlenségek figyelhetőek meg az országok között. Ebből az összegből egy Suzuki SX4 GLX típusú gépkocsit lehet megvásárolni. Vagyis, ha egyik európai állampolgár sem költene semmire egész évben, mindenki gazdagabb lehetne egy autóval.

A táblázat utolsó helyén álló Moldovában például a rendelkezésre álló jövedelem még 800 euró alatt van. Az első helyen álló Liechtenstein polgárai mintegy 45 000 eurót, a második helyezett Luxemburg polgárai 28 192 eurót, az ezt követő Svájc polgárai pedig 26 842 eurót költhettek el átlagosan.

Az első tízben szereplő országok közül Izland az egyik vesztes, mely a 2007-es negyedik helyről 2008-ban a hetedikre esett vissza. A pénzügyi válság hatása valószínűleg a GfK vásárlóerő adatok jövő évi felmérésében lesz nyomon követhető.

Alacsony szinten egyenletesen növekvő vásárlóerő keleten

A legtöbb kelet-európai ország alacsony vásárlóerő növekedést mutatott, míg a növekedési ráta sok kelet-közép-európai országban jelentősen magasabb. Euróban számítva azonban az alacsonyabb nyugat-európai növekedésnek jelentősen nagyobb a hatása, mint a magasabb növekedésnek azokban az országokban, ahol az ország gazdasága kevésbé fejlett. Norvégiában például, ha a vásárlóerő 7,5 százalékkal emelkedik, minden lakosnak mintegy 1 700 euróval több elkölthető jövedelme lesz évente. Ezzel szemben az utolsó előtti helyen álló Ukrajna 13 százalékos emelkedése csak 200 euró alatti növekedésnek felel meg az ukránok esetében. Összességében az ukránok a maguk 1688 eurós éves egy főre jutó vásárlóerejével csak kilenc százalékát költhetik el annak az összegnek, ami a német fogyasztók rendelkezésére áll.

Míg Nyugat-Európában a legmagasabb vásárlóerő általában a főbb agglomerációk környékén lévő településeken koncentrálódik, ez Kelet-Európában a városokban jellemző.

A regionális egyenlőtlenségek markánsak Magyarországon is. A tehetősebb településeknek, így például Budapest lakóinak mintegy 8 988 Euró áll rendelkezésére évente, ami nagyjából az alacsony vásárlóerejű németországi települések számára rendelkezésre álló összegnek felel meg. Magyarország szegényebb településeiben a fogyasztóknak évente csak 2 086 euró elkölthető jövedelem áll rendelkezésére.

"Ha ugyanezt az adatot indexálva vesszük, azaz a magyarországi átlagot 100-nak tekintjük, akkor a legmagasabb index 162 (Budapest XII. kerülete), míg a legalacsonyabb 37,6 (Csenyéte), azaz négyszerese a leggazdagabb település vásárlóereje a legszegényebbének" - mondta el Kui János, a GfK Hungária kereskedelemkutatás szektorának menedzsere.