A cseh központi bank mindenekelőtt a korona erősödését szeretné megakadályozni, mert a kis hozamú, biztonságosnak tartott cseh korona továbbra is térségi tartalékvalutaként működik a nagyobb kockázatokat kerülő befektetők számára. Ezért a bank nem akar nagyobb rést az EKB és a cseh alapkamat között.
Így annak ellenére jelentős csökkentés mellett döntött a jegybank, hogy szeptemberben a tizenkét havi infláció 6,6 százalékra az augusztusi 6,5 százalékról nőtt Csehországban. Hosszabb távon azonban az inflációt csökkentő tényező lehet, hogy jócskán lassult a béremelkedés. A második negyedévben a 23 182 koronás (222 497 forint) bruttó átlagbér 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, de vásárlóértéke csak 1,1 százalékkal volt nagyobb annál, jelentették a cseh statisztikai hivatalban szerdán.
Lelassult a gazdaság, változott a célkitűzés
A Cseh Nemzeti Bank legutóbb februárban emelte irányadó kamatát, a kéthetes repót, negyed százalékponttal 3,75 százalékra, közel hatéves csúcsra. Sokáig jelezte, hogy továbbra is szigorításra hajlik az infláció miatt, a cseh korona rekord drágulása és a gazdasági növekedés lassulása azonban augusztus elején mégis az ellenkező irányba, negyed százalékpontos kamatcsökkentésre kényszerítette a bankot, 3,50 százalékra.
Csehország hazai összterméke a második negyedévben 4,6 százalékkal, az első negyedévben még 5,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Tavaly 6,6 százalékkal bővült a 2006-os, 6,4 százalékos évi átlagos ütem után. A cseh pénzügyminisztérium tavalyról 6,1 százalékos gazdasági növekedésre számított eredetileg, de idénre már csak 4,7 százalékosat.