Dominique Strauss-Kahn vezérigazgató azt kérte, hogy csak a legszükségesebb intézkedések kerüljenek bele a szerződésekbe, Magyarország esetében - a lapnak nyilatkozó munkatárs szerint - pedig azt mondta hogy, a társadalombiztosítást és a munkanélküli segélyt, amelyek segítik a sokkterápiát átvészelni a fizetésből élőknek, a lehető leginkább meg kell őrizni. Az IMF elfogadta a szociális háló megőrzésének szükségességét.
"A gonosz IMF visszatért?" című elemzésében a Le Monde úgy véli, hogy Magyarország, Ukrajna és Izland után - a Natixis bank tanulmánya szerint - az eddig hitelhez jutott országokhoz hasonló helyzet fenyeget a piacok bizalmatlansága miatt Lengyelországban, Csehországban, Kazahsztánban, Törökországban, Pakisztánban, Vietnámban, Dél-Afrikában és Mexikóban is, amelyek szintén az IMF-hez fordulhatnak támogatásért.
Magyarország esetében az IMF a Le Monde szerint az állami szféra csökkentését kérte, amelyet túl jelentősnek tart a GDP 50 százalékával. Az államadósság csökkentéséhez pedig a közszférában a fizetések befagyasztását, valamint a 13. havi juttatás felfüggesztését kérte, hasonlóan a legmagasabb nyugdíjat élvezők esetében is.
Le Monde szerint az ilyen jellegű intézkedések miatt tartják a nemzetközi pénzügyi világ gonosz csendőrének az IMF-et, amelyet kevéssé érdekel az országok szuverenitása és javaslatainak szociális következményei. Emiatt 1998-ban Malajzia inkább elutasította az IMF által felajánlott kölcsönt, minthogy elfogadta volna azok feltételeit. Több ország pedig, nevezetesen Brazília, Argentína és Indonézia a nyersanyag áremelkedéseknek és a kereskedelmi mérlegük javulásának köszönhetően idő előtt visszafizették a kölcsönöket.
David Khoudour, a nemzetközi információs és előrejelző tanulmányok központjának (CEPII) elemzője szerint a Magyarországnak, Ukrajnának és Izlandnak nyújtott mentőcsomagok első benyomásra ugyanazzal a recepttel élnek.
Az IMF szakemberei úgy ítélték meg, hogy a bankokat kell segíteni ahhoz, hogy a betéteseket megvédjék és hogy a dominóhatás elkerülhető legyen. Ehhez pedig egy eddig rosszul irányított gazdaságot kell rendbe hozni. Vagyis a magas deficitet és államadósságot okozó kormányzati vezetőknek véget kell vetni a lazaságnak, még akkor is, ha annak árát a lakosság fizeti meg. Vagyis kamatot kell emelni, a költségvetési kiadásokat és a fizetéseket pedig csökkenteni kell - foglalta össze a közgazdász.