Nálunk is lesz bankmentő csomag

A hazai bankok 600 milliárd forint erejéig részesülhetnek a Nemzetközi Valutaalap által Magyarországnak nyújtott hitelkeretből. A jegybankelnök szerint erre szükség van, máskülönben a pénzintézetek versenyhátrányt szenvednek Európában. Az állam átmeneti részesedést szerezhet a segítségre igényt tartó bankokban. Kuti Ákos, a Cashline elemzője szerint a magyar bankmentés három pénzintézetet érinthet, az OTP-t, az MKB-t és a CIB Bankot. A pesti tőzsde hatalmasat esett ugyanakkor csütörtökön.

• Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Az IMF-megállapodás keretében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) javasolja, hogy a magyar bankok 600 milliárd forintos pénzügyi csomagot vehessenek igénybe, amelyből 300 milliárd a tőkejavítást szolgálja, a fennmaradó rész pedig garanciaalapként működik - jelentette be Simor András jegybankelnök, Veres János pénzügyminiszterrel közösen tartott, csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A tőkejavítást szolgáló részt jövő január 31-ig lehet igénybe venni, míg a garanciaalapot 2009. december végéig. Simor András hozzátette: ha a tőkejavító alapban lévő összeget nem hívják le a bankok, akkor a fennmaradó rész átkerülhet a garanciaalapba. A tőkenövelési alap nagyságát úgy állapították meg, hogy azáltal a jogosult bankok tőkemegfelelési mutatója 14 százalékra emelkedjen.

Három bankra, köztük az OTP-re szabták a feltételeket?

Kuti Ákos, a Cashline elemzője szerint a bankmentésre Magyarországon nem biztos, hogy szükség van, de megnyugtathatja a piacokat. A pénzügyi kormányzat által szabott feltételek azonban megnehezíthetik a legtöbb bank számára a hozzáférést. A kormány ugyanis 200 milliárdos szavatolótőkéhez köti a tőkejavítást, a garanciaalapot pedig azok vehetik igénybe, akik részt vettek a január végéig lezajló befektetési programban.

Kuti szerint a 200 milliárdos feltételnek az OTP, az MKB Bank és a CIB felel meg, de nem biztos, hogy ezek igénybe is veszik a magyar állam tőkesegítségét. (Veres János pénzügyminiszter is megerősítette a Parlament költségvetési bizottságában, hogy elvileg ez a három bank kaphat az állami pénzből.) Erről várhatóan hosszas tárgyalások lesznek a külföldi tulajdonosokkal, az MKB és a CIB esetében, az OTP-nél pedig várhatóan rendkívüli közgyűlést kell majd összehívni.

Az OTP-nek tetszik

Az OTP Bank a szektor iránti bizalom erősítésére alkalmasnak ítéli a tervezett IMF-bankcsomagot. A BÉT honlapján megjelent közleményük szerint a tervezetben szereplő 600 milliárd forint (mintegy hárommilliárd dollár) komoly stabilizáló erőt jelenthet a magyar bankszektor, és így az OTP Bank számára is. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az OTP csoport tőkehelyzete stabil, jövedelmezősége magas, eszközportfoliója jó minőségű, likviditása menedzselhető.

A megvalósítást célzó törvények megszületése és a részletes feltételek áttekintése után a bank igazgatósága mérlegelni fogja a programban való részvétel célszerűségét. Minderről a bank közgyűlése jogosult dönteni - áll a közleményben.

A CIB nem kér a segítségből

A CIB vezetője, Surányi György csütörtökön délután elmondta, hogy bankja nem tart igényt a tőkepótlásra, a CIB csak számviteli, technikai okokból került szóba, mert eléri a szavatolótőkéje a 200 milliárd forintot.

A CIB olasz anyabankja, az Intesa Sanpaolo Európa egyik legtőkeerősebb bankja és mint 100 százalékos tulajdonos teljes felelőséggel a CIB mögött áll - mondta Surányi György. Az elnök hangsúlyozta azt is, hogy a CIB tőkemegfelelési mutatója 10 százalék, a csoport adózott eredménye az első félév végén 20,4 milliárd forint volt, és az év egészére 30 milliárd forintot meghaladó eredmény várható.

Mi lesz az MKB-val?

Az osztrák Wirtschaftsblatt és a német Handelsblatt ugyanakkor arról írt csütörtökön, hogy a magyar MKB és osztrák testvérbankja szintén tőkepótlásra szorulhat. Közös tulajdonosuk, a BayernLB ugyanis komoly gondokkal küzd, amiről a német Handelsblatt is beszámolt.

"A ma bejelentett, az IMF megállapodással összefüggő, a magyar bankrendszert támogató intézkedésekről egyelőre kevés információ áll rendelkezésre. A szükséges részismeretek hiányában elhamarkodott volna véleményt formálni a programról" - tudta meg az [origo] az MKB Banktól.

Új források olcsón

Simor András jegybankelnök ugyanakkor elmondta: a 300 milliárd forintos garanciaalap célja, hogy a magyar bankok lejáró forrásai helyett új forrásokat - 3 hónap és 5 éves futamidő közötti hitelt és értékpapírt - alacsonyabb költséggel tudjanak bevonni, mivel a forrásbevonás mögött állami garancia áll. A garanciaalapból az a bank részesülhet, amely a tőkemegerősítést már igénybe vette.

A csomagra azért van szükség, hogy a magyar bankok ne szenvedjenek versenyhátrányt az európai pénzintézetekkel szemben - hangsúlyozta Simor András. A 300 milliárd forintos garancia alap értéknövelését elősegítendő, az MNB a nála letétbe helyezett összeget az euróövezet országai által euróban jegyzett, legalább AA minősítéssel ellátott államkötvényekbe fekteti. Az állam a bankoknak nyújtott garanciáért megfelelő díjat számít fel.

A támogatási csomag hátterét megvilágítva az MNB elnöke elmondta: a magyar bankrendszer rendkívül jó pozíciókkal rendelkezett a nemzetközi válság kitörésekor. Ez érvényes volt a tőkemegfelelési mutatóra, a likviditási helyzetre, a nyereségtermelő képességre és az eszközök minőségére egyaránt - tette hozzá.

Átmeneti intézkedés

"Azt láttuk, hogy a világ számos országának kormánya illetve parlamentje támogatási csomaggal erősítette meg a bankrendszert, ez történt az amerikai, angol, francia, német, osztrák svéd, olasz bankrendszerrel is" - jelezte Simor. Két célt szolgáltak ezek a bankokat erősítő csomagok: egyrészt megemelték a bankrendszer tőkeerejét, másrészt garanciát nyújtottak a forrásbevonáshoz.

Átmeneti részesedést szerezne az állam a magyarországi bankokban a pénzintézeteknek szóló tőkenövelési alap keretében nyújtott összeg igénybevétele esetén - mondta Veres János pénzügyminiszter. A bankokat érintő csomagról november 10-ig törvényjavaslatot nyújt be a kormány, és soron kívüli eljárásban kéri annak mielőbbi jóváhagyását.

Simor András ismertette: az állam nemszavazó, osztalékelsőbbségi részvényt szerezne, amely piaci árakat tükröz. A csomag kidolgozása során a magyar fél konzultált az Európai Központi Bankkal, figyelembe vette javaslatait, továbbá megbeszéléseket folytatott az Európai Bizottság versenyhatóságával is.

Az MKB, az OTP és a CIB felelne meg a feltételeknek

Veres János pénzügyminiszter a parlament költségvetési bizottságának általa kezdeményezett ülésén elmondta: a tőkejuttatást nemcsak tőzsdén jegyezett bankok kérhetik, az általános nemzetközi gyakorlatnak megfelelő értékmeghatározás dönti majd el, hogy mely bankok tartozhatnak majd e körbe. A feltétel az, hogy a bank 200 milliárd forintos szavatoló tőkével rendelkezzen.

E fölött a limit fölött ma három bank van Magyarországon: a Magyar Külkereskedelmi Bank, az OTP és a CIB jogosult a megállapodásban rögzített feltételek igénylésére. A pénzintézetek január 31-ig kérhetnek tőkejuttatást, ám hogy megkapják-e, azt majd Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium dönti el - magyarázta Veres.

A miniszter leszögezte: ha a bankok megkapják a tőkejuttatást, akkor az állam tulajdonossá válik, a nem szavazó részvényeken túlmenően irányítási jogokat is kap. A tárca által november 10-ig a parlament elé terjesztendő törvénycsomag rögzíti majd, milyen törvényi feltételek mellett kaphatnak a bankok segítséget. A bankok kérésétől függ majd, egy-egy pénzintézetben milyen mértékű lesz az esetleges állami tulajdon.

A Fidesz nem tudott róla

A Fidesznek eddig nem volt tudomása arról, hogy bankmentőcsomag készül, ezért arra vár választ a kormánytól, hogy valóban a magyar adófizetők kontójára felvett IMF-hitelből akarja-e megsegíteni a többségben külföldi tulajdonú, Magyarországon működő pénzintézeteket - mondta Varga Mihály, a Fidesz alelnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Varga nem egészen érti, hogy mi történik a kormányzatban, hiszen eddig arról értesültek, hogy az emberek vannak bajban, mert az árfolyamváltozás miatt megdrágultak a hiteleik, most pedig azt hallják, hogy a bankok vannak bajban, és hogy ezeket a bankokat abból a hitelből kell megsegíteni, amit a magyar állam felvesz. Ezek a Magyarországon működő bankok döntő többségben külföldi tulajdonban vannak, és tőkeerős anyabankjaik vannak Milánóban, Münchenben vagy éppen máshol.

"Most jól értjük-e, hogy a magyar kormány a magyar adófizetők kontójára felvett hitelből ezeket a bankokat akarja megsegíteni?" - tette fel a kérdést az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere, aki szerint eddig nem volt tudomásuk arról, hogy bankmentőcsomag készül.

Szerződés ritkán kezdődik így: Tisztelt Strauss-Kahn Úr!

Varga megdöbbentőnek nevezte azt a fejetlenséget és kapkodást, ami szerinte a kormány lépéseit jellemzi az IMF-hitelcsomag ügyében. A pénzügyminiszter által ismertetett, a Nemzetközi Valutaalapnak küldött szándéknyilatkozatról a fideszes politikus azt mondta: ez még mindig nem a szerződés, csak egy "segélykérő levél", de hogy aztán ebből milyen szerződés lesz, és mit írnak alá, "az egy másik történet".

"Szerződések ritkán kezdődnek úgy, hogy Tisztelt Strauss-Kahn Úr" - jegyezte meg.

Szerinte a szándéknyilatkozat arra is utal, "mintha újabb megszorítások készülnének", hiszen az szerepel benne, hogy további egyeztetések várhatók az IMF-fel azon pontok ügyében, amelyek az állami finanszírozás kiesése esetén következnek be. Amit a hitel ügyében eddig tudnak, az a kormány megszorító csomagja, a nyugdíjak és a szociális juttatások csökkentése, a bérbefagyaszatás és 13. havi fizetés befagyasztása.

Simor András (MNB) vs Varga Mihály (Fidesz)