Óriási veszteségek után a nyugdíjpénztárak

Az utóbbi hónapokban komoly veszteségeket szenvedtek el a világ nyugdíjpénztárai - mondta Erdős Mihály, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) főigazgató-helyettese a Stabilitás Pénztárszövetség siófoki konferenciáján. Nagy Csaba, a szövetség elnöke szerint egy szervezeti váltás jelentené a megoldást, aminek keretében a nyugdíjpénztáraknak valódi tulajdonosai lennének.

• Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Az amerikai nyugdíjpénztárak a vállalati befektetéseiken mintegy 20, az államiakon pedig 15 százalékos vagyonvesztést szenvedtek el az utóbbi hónapokban - tájékoztatott Erdős Mihály. A legnagyobb amerikai nyugdíjpénztár egyetlen hónap alatt 40 milliárd dollárt veszített. A PSZÁF főigazgató-helyettese szerint 100 millliárd dolláros tőkepótlásra volna szükség az amerikai nyugdíjpénztáraknak ahhoz, hogy az eredeti várakozásoknak megfelelő nyugdíjakat fizethessenek. Máskülönben ezt a célt csak a járadékok jelentős emelésével tudnák megvalósítani.

Magyarországon viszonylag nagy veszteség érte a nyugdíjpénztárakat, aminek fő oka, hogy az idén tértek át a választható portfóliós rendszerre, ennek következtében jelentősen megnövelték befektetéseik között a részvények arányát.

A nyugdíjpénztári rendszert érintő problémák felbukanó megoldási lehetőségei közül a főtisztviselő kiemelte, hogy Argentína a pénztárak államosítását tervezi. Az Európai Unióban pedig egyre elfogadottabb az a korábbi javaslat, mely szerint a pénzügyi csoportokat egységes európai pénzügyi hatóságnak kellene ellenőriznie. Ezt a szándékot indokolja, hogy 8 ezer európai bankból, mindössze 44 kezeli a banki eszközök kétharmadát, közülük több is 15 uniós tagországban működik.

Erdős Mihály arról is beszélt, hogy az európai nyugdíjpénztárak vagyonának mintegy 48 százaléka részvényben van, ám a bankok által kibocsátott részvények aránya csak 0,8 százalékot tesz ki a portfóliójukból, a "mérgezettnek" nyilvánított befektetések pedig csak 2 ezreléket érnek el.

Szervezeti váltásra van szükség a nyugdíjpénztáraknál - mondta Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke. Úgy véli, a tagság helyett tényleges tulajdonosokra van szükségük, amelyek (akik) a jelenlegihez hasonló válság esetén érdemi lépéseket tudnak tenni. Az elnök szerint szabályozni kell a pénztárak közötti átlépéseket is, annak érdekében, hogy elsősorban a tagok, és ne az ügynökök befolyásolják a tagság és vagyona mozgását.

A bankrendszer fizetőképes, de nem mindenható

A magyar bankszektor az anyabankok segítségével maradt fizetőképes, arra azonban az állammal együtt is alkalmatlan, hogy a várható recessziótól megmentse a magyar gazdaságot - mondta előadásában Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója. A magyar gazdaság és bankrendszer nem volt beteg, csak a nemzetközi pénzügyi válság betegítette meg. Olyan pénzalapok megteremtésére volna szükség, amelyek a reálgazdaság szereplői számára ellensúlyoznák a gazdasági és pénzügyi válság következtében kialakuló hitelszűkét - jelentette ki.

A bankszövetség elnöke szerint nem egyes emberekkel, hanem az egész gazdasági rendszerrel van probléma, és nem véletlen, hogy már sokadik alkalommal fordul elő, hogy a hitelminősítők, az auditorcégek és a befektetési bankok tevékenysége miatt alakul ki válság a gazdaságban. Felcsuti Péter úgy véli, a válság hatására előtérbe kerülnek azok a gazdasági elméletek és közgazdászok, amelyek és akik az állami beavatkozás hívei, a neoliberális gazdaságfelfogással szemben.

Felezték tagságukat az önsegélyező pénztárak

Túlkapások utáni szigorítások hatására letisztult az önsegélyező pénztárak piaca - mondta a Stabilitás Pénztárszövetség konferenciáján Pellei József, az Önsegélyező Pénztárszövetség elnöke. Az tavalyi év első félévének végén még 40 darab önsegélyező pénztár működött 120 ezer taggal 2393 millió forintos első féléves bevétellel. Az idei év első félévének végén azonban már csak 20 pénztár működött 61 ezer taggal 1301 millió forint bevétellel.

Az elnök szerint az önsegélyező pénztárakat elsősorban alanyi jogon járó gyermeknevelési támogatásokra célszerű felhasználni és azért szükséges a fejlesztésük, mert míg a nyugdíjellátást és az egészségügyi finanszírozást több intézmény is végzi, önsegélyező alapú szociális ellátást csak ezek az intézmények végeznek.