Bevált a háromportfoliós pénztárrendszer

Jól jártak a nyugdíjpénztár-tagok a választható portfoliós rendszerre történő áttéréssel és a pénztáraknak továbbra is érdemes ingatlanba és részvényekbe fektetni a tagok pénzét - állították pénzügyi és befektetési szakemberek a Stabilitás Pénztárszövetség siófoki konferenciáján. Az előadók véleményüket számadatokkal is alátámasztották.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Gaál Attila, az AON Pénztárszolgáltató vezérigazgatója kiszámolta, hogy a tavaly még átlagosan 6,43 százalékos hozamot elérő magán-nyugdíjpénztárak idén várhatóan átlagosan 12,47 százalékot veszítettek volna tagjaik vagyonából, ha nem térnek át a háromportfóliós rendszerre. A társaság számításai szerint ebben az évben a klasszikus portfóliót választó tagok átlagban +1,56 százalékos, a kiegyensúlyozott portfóliót választók átlagosan -13,43 százalékos, a dinamikus portfóliót választók pedig -23 százalékos hozamra számíthatnak. Az adatokból kitűnik, hogy a kiegyensúlyozott hozamú portfoliót birtokló pénztártagok alig veszítenek kevesebbet, mintha nem történtek volna változások, a klasszikus portfóliót választók pedig kifejezetten jól jártak a változásokkal.

Hosszú távon is érdemes részvényekbe fektetni - véli Pál Árpád, a Bank Sal Oppenheim magyarországi fióktelepének vezetője. Ugyan egy az OTP Bank 69 százalékot, a Mol 65 százalékot, a Magyar Telekom 39 százalékot, a Richter 34 százalékot veszített értékéből, és az S&P 39 százalékkal, a DAX 40 százalékkal, az FTSE 41 százalékkal, a BUX 57 százalékkal alacsonyabb, mint egy éve. De 1995 és 2008 között a BUX 8, 1-szeresére, az OTP-részvények értéke pedig 25,5-szeresére emelkedett, miközben a magyar állampapírok értékét kifejező MAX index csak 4,1-szeresére.

Török Mihály, a First Fund Közép-Európai Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója jelentős különbségeket lát az egyes ingatlanalapok között, ám továbbra is jó befektetésnek tartja azokat. Például a négy legnagyobb ingatlanalap portfolióján belül lévő állampapírok átlagos futamideje az Erste esetében 0,33 év, az OTP-nél 1,51 év, a Raiffeisennél 2,41, az Európáénál 2,92 év. Az általa összegyűjtött adatok alapján számos hasonlóságot fedezett fel az Erste és az OTP ingatlanalapja, valamint Raiffeisen és az Európa ingatlanalap között, például az előbbiek tőkéje nőtt, míg az utóbbiaké csökkent az elmúlt esztendőben, előbbiek inkább devizában, utóbbiak inkább forintban szedik az általuk bérbe adott irodák bérleti díját.