Egy évvel rövidülhet az építési engedélyezés

Akár egy évvel is rövidebb lehet az építési engedélyhez szükséges eljárási idő a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 2008-ban hozott intézkedései nyomán. A változtatásokkal remélhetőleg csökkennek a feketemunka, a lánctartozás és a közbeszerzési anomáliák okozta problémák.

Az építőipari beruházások felgyorsítására, az engedélyezések egyszerűsítésére tett erőfeszítések eredményeként mára több tucat eljárás esetében megszűnt a hatósági engedélyezés kötelme, az építőipari kivitelezésben pedig a tisztességes piaci magatartás jogszabályi feltételeit erősítettük meg.

A 2008-as év meghatározó közigazgatási programjának - az építőipari gyorsítási programnak - keretében több mint 30 jogszabály módosult. A gyorsító csomag öt átfogó területen kezdeményezett egyszerűsítést, jellemzően a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásokhoz kapcsolódóan.

Így jelentős változások történtek a terület- és telekszerzési eljárásban, az építési engedélyezési eljárásban, a szakmagyakorlói jogosultságok megszerzésében, az építőipari kivitelezésben, valamint az építési követelmények áttekinthetőbbé tételében.

Az építési engedélyezési eljárásoknál bevezették az építésügyi igazgatási szakértő és az összevont hatósági eljárás intézményét, amellyel lényegesen - akár egy évvel is - csökkenthető az eljárás ideje. A kiemelt beruházásoknál a szakhatósági eljárások ügyintézési határideje is jelentősen csökkent.

Ma ezek ügyintézési ideje 15 nap, amely egy alkalommal hosszabbítható meg legfeljebb további 8 nappal. 2009. január 1-jétől hatályos az a jogszabály, amely az építésügyi szakhatóságok számát és a közreműködők körét csökkenti - tovább egyszerűsítve ezzel az engedélyezési eljárást.

Az építőipari kivitelezésben elsősorban a tisztességes piaci magatartás jogszabályi feltételeit erősítették. Például a feketemunka, valamint a lánctartozások visszaszorítása érdekében a reális árképzést, a szerződések részletes dokumentálását, a pontos költségvetés elkészítését célzó szabályozást fogadott el a kormány. Az intézkedésekkel a remények szerint csökkennek a feketemunka, a lánctartozás és a közbeszerzési anomáliák okozta problémák.

Az építési vállalkozók szerződéskötéskor csak úgy kalkulálhatják díjaikat, hogy abban legalább az építőipari rezsióradíj alapján számolt munkadíjat kell szerepeltetniük, az alá senki nem ígérhet. Így a bérterheket megfizető vállalkozók a közbeszerzéseken nem kerülnek hátrányba azokkal szemben, akik feketén foglalkoztatják a munkásokat.

A pótmunka és a többletmunka - szintén 2008 szeptemberétől hatályos - fogalmának meghatározásával, illetve az elszámolásukra vonatkozó egyértelmű szabályozással várhatóan csökken a szerződő felek - így különösen az építőipari vállalkozók - korábbi kiszolgáltatottsága.