Törvénnyel állnák útját a fémtolvajoknak

A ceglédi pályaudvarról a monoriedői balesetben megsérült vasúti kocsi fűtőhuzaljait vitték el. Egy másik állomáson pedig a kábelfeszítő vasakat tűntették el a fémtolvajok. Véget vethet a lopott színesfém-üzletnek a kormány új törvénytervezete. Eszerint a fémkereskedelem engedélyköteles tevékenység lesz, nyilvántartást kell vezetni a vevőkről és a termékekről, valamint a kereskedőknek online kapcsolatban kell állniuk a felügyelő hatósággal. A fémekre elkövetett bűncselekmények az okozott kár mértékétől függetlenül büntetendők lennének. A tolvajok jelenleg évi 3-4 milliárd forint kárt okoznak, egy MDF-es képviselő szerint ez az összeg 10 milliárdra is rúg.

Szakmai becslések szerint mintegy húszezer vállalkozás foglalkozik Magyarországon fémkereskedelemmel, melynek szabályait egy új törvényjavaslattal szigorítják a bűncselekmények visszaszorítása érdekében. A törvényt még decemberben elfogadhatja a parlament. A fémlopásokat elsődlegesen az engedéllyel nem rendelkező felvásárlók gerjesztik, akik az általuk ismert gyűjtőtől csak olyan árut vesznek át, ami azonnal bekeverhető a telephelyen található hulladék közé vagy a nagyon rövid időn belül elszállítandó készletbe. A telephelyek tételes ellenőrzését lehetetlenné teszi, hogy a bizonylatok egyenkénti vizsgálata és a telepen lévő készlet tételes összevetésének feltételei nem adottak. A javaslat célja ezért, hogy a fémhulladékok és másodnyersanyagok piacát átláthatóvá tegyék, illetve, hogy nyomon tudják követni a feldolgozásra kerülő fémek sorsát.

A jövőben fémkereskedelmi tevékenységet (azaz a primer fémek és nyersanyagok kivételével minden fémtartalmú anyagnak a feldolgozás céljával történő felvásárlását és értékesítését) kizárólag a fémkereskedelmi hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező személy folytathat. A kereskedő akkor kaphat engedélyt, ha nincs köztartozása, ha nem áll felszámolás alatt, valamint ha kialakítja a megfelelő nyilvántartási rendszerét és online kapcsolatban áll a hatósággal.

Szerződés vagy nyilatkozat alapján

A kereskedő fémet csak írásbeli szerződés vagy nyilatkozat alapján vehet át. Utóbbi esetben az átadó magánszemély (igazolva személyazonosságát) nyilatkozik az anyag jogszerű szerzéséről. Az írásbeliség alól szükségszerű kivétel az uratlanná vált fémtárgyak esete, ahol a lomtalanításból származó vagy egyébként a közterületre kitett fémek begyűjtését nem kell írásbeli szerződéssel igazolni, ha azt a begyűjtő három napon belül átadja a fémkereskedőnek.

Az engedélyköteles fémeket csak az engedélyben meghatározott, a hatóság által nyilvántartott telephelyen lehet tárolni, emellett az árut a fémkereskedő beszállítást követő tizenhatodik napig tárolni köteles. A hatályos szabályokhoz képest többletfeladatot jelent a kereskedőknek, hogy az engedélyköteles anyag értékesítéséről eladónként és vevőnként (az anyag jogszerű beszerzésének igazolására) külön nyilvántartást kell vezetnie, és annak értékét és mennyiségét naponta, a nap végén összesítenie. Az adatokat pedig elektronikus úton el kell küldenie a fémkereskedelmi hatóságnak.

Fantomvillamosok

Új elem: biztosíték

Újdonságként jelenik meg a törvényjavaslatban a fémkereskedelmi engedély érvényességi idejére kötelezően felajánlandó biztosíték. A biztosíték fedezetet nyújt arra, hogy ha a kereskedő tudatosan ad el vagy hasznosít illegális forrásból származó anyagot, akkor az anyag tulajdonosának kárát megtérítsék. A biztosíték szolgál a közterhek fedezetéül is, ha a kereskedő önkéntesen nem teljesít.

Karsai Péter MDF-es politikus októberi felszólalásában hívta fel a figyelmet arra, hogy az alumínium- és színesfémlopások, a fémhulladékok illegális kereskedelme húsz éve létező probléma. A rohamosan terjedő szobor-, kábel- és sínlopások világosan mutatják: a helyzet csak romlik. Elmondta, hogy a járatritkításokkal párhuzamosan Budapesten üres villamosok járják az éjszakát, amik a kábeltolvajok után kémkednek. Az utóbbi időben a HÉV- és villamosvonalakon, csakúgy, mint a vonatközlekedésben egyre többször szünetelt a szolgáltatás azért, mert kábeleket rongáltak meg vagy loptak el. Karsai becslése szerint 10 milliárdos kárt okoznak évente a tolvajok.

A megkérdezett hulladékkereskedéssel foglalkozó szakemberek ugyanakkor, nevük elhallgatásával, egyöntetűen úgy vélték, hogy az illegális kereskedelmet az új törvény sem tudja visszaszorítani. Csak azok tarják be az előírásokat ugyanis, akik eddig sem vettek át gyanús fémárut. Sárosi Eszter, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének elnöke szerint sokan elveszíthetik állásukat a törvény elfogadásával.

Időközben a válság ráadásul elérte a fémkereskedelmet is. A lakossági fémhulladékot a még nyitva tartó átvevőhelyek jelenleg jó, ha negyed áron veszik át. Így talán már nem is éri meg fémet lopni.

Akár börtön

Bírságot kell fizetnie annak, aki engedély nélkül, vagy attól eltérően végez fémkereskedelmi tevékenységet, vagy ha megszegi a jogszabályi feltételeket. A bírság mértéke az anyag piaci értékéhez, vagy ha az magasabb, az okozott kárhoz igazodik. Újabb bírság kiszabását követően az engedélyt is visszavonhatják. A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedőt 600 ezer forintig, a nevében eljáró természetes személyt 300 ezer forintig terjedő bírsággal sújtja, ha például nem, vagy hiányosan vezeti a nyilvántartást, vagy nem nyújtja be a nyilvántartás összesítését. A bírsággal párhuzamos, kifejezetten az engedély nélkül folytatott tevékenységhez kapcsolódó szankció a jogsértéssel érintett anyag, illetve a jogsértéshez felhasznált eszköz lefoglalása, illetve bírság kiszabásakor elkobzása.

A javaslat módosítaná a Büntető Törvénykönyvet is. A lopás, a rongálás és az orgazdaság alapeseti tényállásainak kiegészítésével a fémkereskedelmi engedélyköteles fémekre elkövetett cselekmények értékhatártól függetlenül bűncselekménynek minősülnének. Ezzel e tárgyak tulajdonjoga a kulturális javakkal azonos védelmet kap. Lopásnál, orgazdaságnál ez alapján akár két évig terjedő szabadságvesztés büntetés is kiszabható lenne.

KDNP: Enyhe a büntetés

A KDNP-s Salamon László még a tervezetben szereplő szigorítások után is enyhének tartja a fémlopásért, illetve orgazdaságért kiszabható büntetéseket. Emlékeztetett, hogy képviselőtársával, Latorcai Jánossal együtt korábban már benyújtottakegy Btk-módosító javaslatot, amely szerint azt is két évig terjedő szabadságvesztéssel lehetett volna büntetni, aki 20 ezer forintos érték alatt lop színesfémet. Kulturális javak (például ellopott szobrok) átvételéért pedig öttől tíz évig terjedő szabadságvesztét javasoltak. A képviselő bejelentette, hogy korábbi javaslatukat módosító indítványként ismét benyújtják.

A fideszes Bencsik János azt javasolta, tiltsák meg a kereskedőknek, hogy 16 éven aluli személyektől fémet vegyenek át. Szerinte ugyanis könnyen megtörténhet, hogy a tolvajok nem büntethető gyerekekre bízzák a fém begyűjtését és leadását.

Bencsik Józsefjavasolta továbbá, hogy kerüljön ki a törvényjavaslatból a kereskedők számára előírt 15 napos fémtárolási határidő, mivel az a fémlopások visszaszorítása helyett csupán a törvényesen működő társaságok költségeit növeli. Az [origo] által megkérdezett fémkereskedő egyetértett a politikussal. Nem érti ugyanis a törvény ezen részének értelmét.

A kereszténydemokrata Molnár Béla szerint pedig nem csak a kereskedőket, hanem a begyűjtőket is regisztrálnia kellene a pénzügyőrségnek. Józsa István és Molnár Albert MSZP-s képviselők pedig azt szeretnék, ha csak a magánszemélyektől felvásárolt fémhulladékot kellene tárolni, és azt is csak 10 napig.