Röghöz kötött marad minden cég

Minden tagállam szabadon döntheti el, engedi-e egy cégnek, hogy külföldre helyezze székhelyét - döntött az Európai Bíróság. Tény azonban, hogy ha engednék is az államok a költözést, technikailag kivitelezhetetlen volna végrehajtani - írja a Napi Gazdaság.

Továbbra sem helyezheti át székhelyét egy vállalkozás külföldre - három évig tartó bírósági tárgyalássorozat után az Európai Bíróság ugyanis egy tagállam saját hatáskörének tulajdonította tegnapi ítéletében azt, hogy engedélyez-e hasonló költözést.

A bajai székhelyű Cartesio Bt. 2005-ben kérte a cégbíróságnál székhelyének áthelyezését Olaszországba, a cégbíróság azonban ezt elutasította. A társaság az ítélőtáblához fordult jogorvoslatért, a bíróság pedig a luxemburgi székhelyű Európai Bíróságtól kért állásfoglalást az ügyben.

A kérdés lényegében az volt, áthelyezheti-e a székhelyét egy másik tagállamba egy társaság anélkül, hogy megszűnne, majd újraalakulna. A Cartesio szerint ez utóbbi módszer hosszadalmas, drága, ráadásul egy jogelőd nélküli társaság referenciák híján kedvezményektől eshet el - a helyzet tehát sérti az uniós alapjogokat.

Adójogi aggályok nem merülhetnek fel az áthelyezéssel kapcsolatban, mert a hatályos szabályok szerint ha egy cég külföldre helyezi székhelyét, akkor a bejelentés napján közbenső mérleget kell készítenie, vagyis úgy kell eljárnia, mintha jogutód nélkül szűnt volna meg.

Az igazi probléma magával a cégjoggal van, az ugyanis egyáltalán nincs szabályozva közösségi szinten. Vagyis - jóllehet gyakorlati szinten kivitelezhető a változásbejegyzés az ügyintézés során - technikailag nem oldható meg a dokumentáció továbbítása.

Összességében hiába engedélyezné adott esetben a Fővárosi Cégbíróság egy társaságnak, hogy külföldre helyezze székhelyét, nem tudná hogyan továbbítani az iratokat az illetékes bíróságnak - mondta Bagi János, a Dr. Rendes Attila Ügyvédi Iroda ügyvédje.

A rendszerek egyáltalán nem átjárhatók, sőt egyáltalán nem biztos, hogy a céges ügyeket hasonló intézményi berendezkedéssel intézik - például nincs minden tagállamban külön cégbíróság. De még ha lenne is, az eljárásjog maga sincs közösségi szinten szabályozva, így összességében hatalmas nyűgöt venne magára bármely bíróság, amelyik hajlandó volna hasonló ügyintézésre.

A cégjog területén vannak ugyanis uniós megállapodások, azonban ezek az információcserére vonatkoznak leginkább, a konkrét ügyintézésre nem. Ráadásul sem komoly elhatározás, sem szándék nincs arra nézve, hogy az egyes tagállamok cégjogi rendelkezéseit harmonizálja az unió.