Kötvényekből élnek az önkormányzatok

Az önkormányzatok hitelállománya az elmúlt másfél évben 40 százalékkal 800 milliárd forintra nőtt, elsősorban az önkormányzatok devizakötvény-kibocsátásainak hatására, a pénzügyi válság miatti forráshiány azonban megálljt parancsolt ennek a folyamatnak, így a kérdés az, hogy lesznek-e olyan beruházások, amelyek kitermelik a bevont források törlesztő részleteit.

A Takarékbank és a BDO Forte könyvvizsgáló cég csütörtöki közleménye szerint az önkormányzatok az elmúlt másfél évben a jövőbeli kiadásaik és az európai uniós finanszírozási kötelezettségeik fedezetét biztosító kötvényeket zárt körben bocsátották ki, azokat 99 százalékban a szervező - általában számlavezető - bankok jegyezték le.

"A kötvények azért minősülnek népszerű finanszírozási forrásnak az önkormányzatok körében, mert nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá, a bankhitelnél szabadabban felhasználható forrásokat biztosítanak, a devizaalapú források forintbetétben való elhelyezésével pedig az önkormányzatok általában kedvező kamatbevételre tettek szert" - hangsúlyozza Szabó Levente, a Takarékbank ügyvezető igazgatója a közleményben.

Növekvő hitelállomány és kis visszafizetési garancia növelik a kockázatot

Az elmúlt években jelentősen megugró hitelállomány mellett a pénzügyi válság az önkormányzatok kockázatait tovább növeli. A központi költségvetési források szinten tartása mellett nehezebb lesz kigazdálkodni a kiadásokat, a kedvezőtlen devizaárfolyam mellett bevont források törlesztése pedig növekvő terhet jelent - figyelmeztetnek. Ezen kívül nő a gazdasági kockázat is, számos vállalat mehet tönkre, csökkentheti termelését, ami jelentős iparűzésiadó-bevételtől fosztja meg az önkormányzatokat.

Az önkormányzatok számára a kötvénykibocsátás által bevont forrásokból finanszírozni kívánt fejlesztések előkészítése és megvalósítása hordozza a legnagyobb kockázatot, hiszen ezen projekteknek kell biztosítaniuk a bevont források visszafizetését, valamint a kamatfizetést. A legkomolyabb veszélyt az jelenti, ha a pénz elköltésével nem keletkezik olyan bevétel illetve megtakarítás, amely lehetővé tenné a visszafizetést, illetve az önkormányzat nem rendelkezik olyan tartalékokkal, vagy szabad pénzeszközökkel, amelyek átmenetileg lehetővé tennék a kamatok és tőke finanszírozását.

Az önkormányzati hosszú lejáratú betétállomány a tavaly év végi 441,5 milliárd forintról az idén az első félév végéig 520,1 milliárdra nőtt, míg a hitelállomány 644,7 milliárdról 712,9 milliárdra bővült. A hosszú lejáratú hitel/betét arány a 2006 év végi 152,8, majd a tavaly év végi 146,04 százalékkal szemben az idén június végén 137,07 százalékot tett ki.