Veszteséges bankok, csődbe jutó cégek

Várhatóan nyereséges marad a magyar bankrendszer jövőre, egyes bankok azonban veszteségessé válhatnak - mondta Marsi Erika, a Nemzetközi Bankárképző Központ (NBK) alelnöke, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) volt főigazgatója. A kisebb cégeket pedig csődhullám fenyegeti a kialakult hitelszűke miatt.

Idén a nemzetközi pénzügyi környezettől függetlenül is látszott, hogy növekedés tartalékai kimerülőben vannak - állította. Az első félévben a lakossági hitelezés ugyan még bővült, a vállalati hitelezés dinamikája viszont már csökkent. Az új hitelek egy része azonban a régi megújítását szolgálta, és a hitelek összetétele is romlott. Ezeket a folyamatokat felerősítette a forrásokhoz való hozzáférés szűkülése.

A lakossági és a vállalati hitelezés azonban még a válság kirobbanása után is tovább bővült. Figyelmeztető jel, hogy a vállalati szektorban a problémás hitelek aránya tovább romlott: 2008 előtt még csak a vállalati hitelek 3,4-3,6 százaléka volt problémás, idén június végén azonban 4,1, szeptember végén pedig már 4,8 százaléka, ami már érzékelhető nagyságrendet jelent.

A bankszektor idén szeptember végéig 340 milliárd forint adózás előtti nyereséget ért el, ám az OTP Garancia Biztosító értékesítéséből származó bevételt kiszűrve a profit 12 százalékkal alatta marad a tavalyi első háromnegyedévinek. A tőkemegfelelési szint a június végi 10,87 százalékról szeptember végére 10,22 százalékra süllyedt.

Csődhullám fenyegeti a kisvállalatokat

A reálgazdaság is nehéz helyzet elé néz, ugyanis ha megszűnnek az olcsó külföldi források, át kell állni a forintfinanszírozásra, ami drágább, ezért a kamatok emelkednek - mondta Marsi Erika. A vállalatoknak arra kell számítaniuk, hogy a bankok felülvizsgálják a lejáró forgóeszköz-, folyószámla jellegű hiteleket, szigorítják hitelfeltételeiket, kamatot emelnek és vagy csökkentik a hitelösszeget, vagy több fedezetet kérnek, esetleg nem újítják meg a hitelt. A lakossági hiteleket nem tudják felülvizsgálni a bankok, a kamatokat azonban megváltoztathatják - tette hozzá.

A vállalati szektor számára a hitelhez jutás lehetőségei szűkülni fognak. A hitelezés visszafogását főleg a kis- és középvállalatok érzik majd meg, amelyeknél az idén felvett hitelek 50 százaléka egy éven belül lejár. Még az is lehetséges, hogy a hitelszűke csőd- és felszámolási hullámmal ját majd együtt. Marsi Erika szerint egyes bankok piaci részesedésének koncentrációjától függ, hogy egy, a saját érdekében fellépő bank okozhat-e regionális vagy ágazati problémát.

Jobb neve is lehetne a bankmentő csomagnak

Marsi Erika sajnálatosnak tartja a bankmentő csomag elnevezés elterjedését. Szerinte az annak részeként nyújtott garancia segíthet a hitelhez jutásban, abban azonban már korántsem biztos, hogy a kockázati felárat a garancia enyhíti-e, tekintetbe véve, hogy az állam és a bankok minősítése alig különbözik.

Hangsúlyozta, hogy a magyar bankok nem saját hibájukból kerültek rosszabb helyzetbe, hanem az egész régió leértékelődött. Úgy vélekedett, hogy a külföldi anyabankok, ha megtehetik, adnak forrást az itteni leánybankoknak. Nem a szándékaik változtak, hanem ők sincsenek abban a helyzetben, hogy korlátlanul forrást biztosítsanak. Az alelnök szerint az is elképzelhető, hogy az anyabankok felülvizsgálják térségi érdekeltségeiket.

Marsi Erika szerint háromnegyed-egy évbe is beletelhet, amíg a piacok megnyugodnak. Az európai bankok most az Európai Központi Bankba (EKB) teszik be a pénzt, ahelyett, hogy egymást finanszíroznák. Ezért európai szinten kellene kezelni a problémát, az EKB beállhatna például a bankok közé - mondta az alelnök.