Az alkalmazottat is büntetheti az APEH

Az adóminimalizálók, a feketén foglalkoztatók és a számítógép-alkatrész kereskedők az idén is az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) kiemelt figyelmére számíthatnak, és fokozottan ellenőrzik majd a transzferárakat is - nyilatkozta a távirati irodának az APEH elnöke. 

Szikora János, az adóhivatal elnöke egyebek mellett elmondta: az APEH évek óta rendszeresen ellenőriz egyes területeket, így bizonyosra vehető, hogy az idén is a fókuszban lesznek az adóminimalizálók.

Ez a kör nagy forgalom mellett viszonylag alacsony befizetési kötelezettséget vall be, és a bevételek eltitkolásával, vagy fiktív számlákkal teremt látszólagos befizetési pozíciót. Az itt megállapított adókülönbözet - aminek 80 százaléka évek óta az áfában jelentkezik - tavaly meghaladta a 460 milliárd forintot, ehhez közel 300 milliárd forint szankció kapcsolódott.

Meg kell keresni az eltitkolt jövedelmet

Az adóhatóság az idén is nagy hangsúlyt fektet a feketézők kiszűrésére, és folytatódik a társadalombiztosítási befizetések ellenőrzése is. A transzferárak - a kapcsolt felek között alkalmazott elszámolóárak - ellenőrzése a középtávú stratégia szerint is kiemelt feladat, ennek érdekében már tavaly speciális ellenőrzési csoportok jöttek létre; a revizorok képzése januárban a francia adóhatóság közreműködésével folytatódik - mondta Szikora János.

Az APEH új középtávú stratégiája szerint, ha szándékos adóelkerülés miatt jelentős adókülönbözetet állapítanak meg, az ellenőrzést kiterjeszthetik az ellenőrzött társaság tulajdonosaira, képviselőire, és az érdekeltségükbe tartozó vállalatokra is. Szikora János szerint ezt már az idén alkalmazhatják. Úgy vélekedett: a bevétel eltitkolásakor vagy fiktív költségek elszámolásakor jövedelmet rejtenek el, amit meg kell keresni. Azt persze mindig mérlegelni kell, hogy a kiterjesztett vizsgálat mekkora kapacitást köt le, milyen hozadéka van, s bizonyítható-e - tette hozzá az elnök.

Szikora János kiemelte, a tavalyi év elvi áttörést hozott az adóztatásban azzal, hogy bizonyos mulasztások esetén az 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot már nem csak az adózóra, hanem a nevében eljáró alkalmazottra is ki lehet róni, így ő is saját zsebén érzi, ha szabálytalanságot követ el a cég. Az idei évtől a foglalkoztatás bejelentésének elmulasztása esetén például a cég mellett már a nevében intézkedésre jogosult személyre is 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot lehet kiszabni - figyelmeztetett.

Dolgoznak az egyszerűsítésen

Az idei egyik legjelentősebb változásnak az APEH elnöke az egyszerűsített - előre kitöltött - adóbevallás bevezetését tartja. A tavalyi évet az elektronikus bevallási rendszer teljes körűvé válása volt a legjelentősebb lépés adózástörténeti szempontból, idén pedig a magánszemélyek adóztatásában bekövetkező változás lesz az.

Gyökeres változás, hogy az APEH a kifizetők által adott információkat a korábbiaktól eltérően nem kontrolleszköznek tekinti, hanem az adózók segítésére használja fel - hangsúlyozta az elnök, aki jelezte: az előre kitöltött bevallás elkészítésére vonatkozó igényt február 16-ig kell jelezni az adóhatóságnak a januári adócsomagban kiküldött nyilatkozat aláírásával.

Az APEH elnöke hangsúlyozta: az adóhatóság folyamatosan dolgozik az eljárások egyszerűsítésén. Legközelebb az áfabevallás rendszere újul meg, az elképzelések szerint más formában, szűkebb adattartalommal kérik majd. Az adózók dolgának megkönnyítését szolgálja majd az is, hogy júliustól telefonon is el lehet majd intézni egyes, személyes jelenlétet nem igénylő ügyeket, Szikora János szerint ilyen lehet például a bevallás kijavítása vagy a folyószámláról való kivezetés. A szolgáltatást jelszóval lehet majd igénybe venni és a beszélgetést hangfelvétellel dokumentálják.

Az idei évtől az eddig jellemzően a becsérték 50 százalékán elkelő ingatlanok elektronikus árverése is lehetővé vált - hívta fel a figyelmet Szikora János. Az ingóságok elektronikus árverése tavaly januárban kezdődött, és az elnök szerint igazi sikertörténet, ugyanis míg korábban átlagosan a kikiáltási ár 25, az e-árverés bevezetése óta több mint 72 százalékán kelnek el az ingóságok. Az ingatlanok esetében nem várható hasonló mértékű javulás, mert ott nem volt jellemző a maffiaszerű összejátszás - tette hozzá.