Kiütötték a forintot - okok, magyarázatok

Jelentős gyengülésen ment keresztül a magyar deviza árfolyama az elmúlt napokban, az euró jegyzése több mint 15 forinttal erősödött, ennek eredményeként kedd délelőtt 284 forint felett is járt a jegyzés. A gyengülésben külföldi és belföldi tényezők egyaránt szerepet játszottak. Az IMF-felülvizsgálattal kapcsolatos pletykák mellett a magyar ipar kiábrándító teljesítményével és technikai okokkal is magyarázható a forint mélyrepülése - amely egyébként százalékban kifejezve nem tűnik drasztikusnak.

Komoly értékvesztést produkált az elmúlt napokban a magyar deviza. A múlt szerdán még 262 forint körül jegyezték az eurót a bankközi devizapiacon, csütörtöktől azonban gyengülő pályára állt a forint, a nemzetközi piacokon felerősödő globális kockázatkerülés mellett az orosz-ukrán gázvitával kapcsolatos fejlemények, illetve a vártnál nagyobb visszaesést mutató novemberi ipari termelési adatok - tovább mélyítve az ipari recesszióval kapcsolatos félelmeket - is hozzájárultak a forint eséséhez.

A bankközi devizapiacon a kedd délelőtti kereskedésben 284,5 közelébe gyengült a forint az euróval szemben, majd aztán valamelyest visszaerősödött a tegnapi záróár közelébe. A pesszimistább jóslatok szerint a 290 forintos sáv áttörése sem kizárt a mai napon.

A forint egyértelműen gyengülő trendben van, a már említett okok miatt - kommentálta az [origo]-nak az utóbbi napok eseményeit Bari Csaba, a Buda-Cash szakértője, aki hozzátette: technikai alapon teljesen alátámasztott a magyar deviza árfolyamának süllyedése. A 280 forintos euróárfolyam lélektani határt jelentett, technikailag azonban nem jelentett komoly ellenállást - tette hozzá a szakember.

Pletykák az IMF-vezér látogatása kapcsán

A Népszabadság keddi számában közölt interjúban Dominique Strauss-Kahn felhívja a figyelmet, hogy nem az IMF, hanem a magyar illetékesek dolgozták ki az intézkedéscsomagot, amely a pénzügyi stabilitás elérését tűzte ki célul.

Ezzel szemben egyes vélekedések szerint a forint leértékelődésében szerepet játszhatott az is, hogy Dominique Strauss-Kahn netán negatív értékelést fogalmaz meg a magyar folyamatokról. A nemzetközi szervezet sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta az elnök látogatása előtt az értesülést, amely szerint nincs megelégedve a magyar készenléti hitelcsomaggal kapcsolatos feltételek teljesítésével.

Dominique Strauss-Kahn egynapos látogatásának keretében sajtótájékoztatót fog tartani, amelyen válaszol a kérdésekre - közölte az IMF. A magyar Pénzügyminisztérium a pletykákra reagálva hangsúlyozta: Magyarország eleget tesz az IMF készenléti hitelkeretéről kötött megállapodás február 15-én esedékes első felülvizsgálatáig vállalt kötelezettségeinek, az időarányos számszerű és strukturális vállalások is teljesülnek.

Nem ugyanaz a helyzet, mint októberben

A hétfőihez hasonló mélységben legutóbb tavaly október végén volt a forint árfolyama, akkor 286 forint közelében is jegyezték az eurót a bankközi devizapiacon. Különbség a két eseménysorozat között, hogy a tavalyi gyengülés nagymértékű tőkekivonás közepette valósult meg, zuhant a tőzsde, és elképesztő mértékben emelkedtek az állampapír-piaci hozamok, amiről jelenleg nincs szó - vetette össze a két folyamatot Sörös Csaba, a Takarékbank elemzője. (Hétfőn a BUX mindössze 0,2 százalékos mínuszban zárt.) Akkor a nagymértékű deviza-forráshiány miatt az ország fizetőképességével kapcsolatban is kételyek merültek fel, ez pedig jelentősen megnövelte az országkockázatot, ami hozzájárult a forint értékevesztéséhez.

Később a pánikhangulat elmúlt, megnyugodtak a kedélyek, amiben főszerepet játszott a Nemzetközi Valutaalaptól, az Európai Uniótól és a Világbanktól kapott hitelcsomagról szóló megállapodás. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai alapján az euró a decembert a 260 és 268 forint között töltötte, a dollár 182 és 207 forintos sávban mozgott, a svájci frank árfolyama 170,96 és 177,78 forint között alakult.

Bár első látásra drasztikusnak tűnik az forintgyengülés, ha jobban megnézzük az árfolyamokat, nem olyan vészes a gyengülés, legalábbis százalékban mérve. A jegybank idei árfolyamai alapján a forint euróhoz mért kurzusa a január 5-én mért 265,82 forintról 278,70 forintra változott hétfőig, vagyis a közös európai fizetőeszköz 5 százalékkal erősödött. Ezzel párhuzamosan a dollár 194,37 forintról 207 forintra, azaz közel 7 százalékkal drágult, a svájci frank pedig a január 5-én feljegyzett 176,40 forintról 185,92 forintra módosult, ami majdnem 5 százalékos áremelkedést jelent. (Az MNB hivatalos középárfolyamai nem egyeznek meg a bankközi devizapiacon mért kurzussal.)

Hozzászoktunk a stabil kurzushoz

Magyarországon az emberek hozzászoktak a viszonylag stabil árfolyamokhoz, a forint kurzusa pedig a devizahitelek miatt amúgy is mindig fókuszban van. Az utóbbi napokban bekövetkezett forintgyengülés nem tekinthető rendkívülinek. Valamennyi fejlődő piacot érintette a visszaesés, ami részben azzal magyarázható, hogy a befektetők átrendezték portfóliójukat, és kockázatkerülőbbé váltak - kommentálták az elmúlt napok devizapiaci eseményeit az Axa-csoport szakemberei.

Gerendás János, a cég makroelemzője szerint a forintgyengülés elemzésekor ki kell térni arra is, hogy a devizahitelek korábban állandó keresletet jelentettek, ám e konstrukciók visszaszorulásával ez részben eltűnt a piacról. A devizakölcsönök térvesztése az jegybank novemberi statisztikáiból látszik, és decemberben, illetve januárban még jobban látható lesz a folyamat, amely szintén hozzájárul a forint lejtmenetéhez.

A kamatváltoztatás nem feltétlenül megoldás

A globális hatások között szerepel még, hogy a befektetők kockázatkerülése miatt a korábbinál sokkal kevesebb pénz keresi a magas kamatokat a világon. Emiatt a kamatpolitika kevésbé tudja szabályozni az adott deviza, így például a forint árfolyamát - mutatott rá Gerendás János, alátámasztva ezzel Heim Péternek a pénteki Világgazdaságban megjelent nyilatkozatát, amelyben az Aegon Magyarország Alapkezelőjének vezetője közölte: a kamatemelés nem igazán hatásos megoldás az árfolyam védelmében egy olyan országban, ahol a növekedés üteme mínusz 2,5 százalék, és a növekedési potenciál sem több 2 százaléknál.

Éppen ezért a kamatmozgásnak egyre inkább függetlennek kell lennie, vagyis a feszültségeknek az árfolyamban kell megjelenniük. Mindeképpen szükség van a fiskális reformokra, enélkül a forint tartós értékvesztésével kell számolni. Mivel a helyzet egyre jobban feszül, manapság nem tűnik irreálisnak a 300 forintos euróárfolyam - fogalmaz Heim Péter.

Mi várható?

Az Axa szakértői nem tartják valószínűnek, hogy az euró eléri a 300 forintos szintet, igaz, könnyen lehet, hogy az árfolyam a következő napokban 280-290 forintos szintek körül is megfordul - mondta Orosz Dániel, a cég stratégiai tanácsadója.

A Takarékbanknál is elképzelhetőnek tartják, hogy az euró jegyzése hosszabb ideig 280 forint felett marad, sőt, még egyáltalán nem biztos, hogy elértük a tetőt. Az euro/forint árfolyam jelenleg komoly átértékelődésen megy át: a mostani mélyrepülés nem okoz pánikot, és elképzelhető, hogy az országnak a régiónál gyengébb gazdasági teljesítményét is jelezheti egy, a korábbi 265 forintnál magasabb egyensúlyi euróárfolyam.