Bankállamosítás jöhet Amerikában

Az Egyesült Államok eddig ódzkodott a bankállamosítás Európában bevettnek számító szokásától, de a legfrissebb intézkedések arra utalnak, megváltozhat a témában eddig követett tengerentúli gyakorlat. Egyes pénzintézetek máris érzékelik a kormányzati nyomást.

A pénzügyi válság súlyosbodása óta akadt már példa arra, hogy az amerikai állam közvetlen ellenőrzést gyakorolt egy-egy pénzintézet felett, így például a tavalyi év nagy részében voltaképpen a kormányzat működtette a csődbe jutott kaliforniai IndyMac bankot.

"A kérdés az, vajon szükség lesz-e rá, hogy a legnagyobb bankokat is államosítsuk?" - vetette fel a Reuters által megszólaltatott Roy Smith, a New York University professzora.

Ha nincs más, akkor a kormánynak kell lépnie

Tény, hogy az amerikai bankrendszer óriási tőkehiánnyal küzd. Hogy mekkorával, arról jelentősen szóródnak a vélemények, 700 milliárdtól 2 billió dollárig terjedő becslések láttak napvilágot. Azzal aligha érdemes számolni, hogy a magánszektorból jön majd pénz, különösen addig, amíg a függőben lévő veszteségeket is lehetetlen megbecsülni. Márpedig ha a magánbefektetők nem hajlandók segíteni a gazdaság talpra állítása szempontjából kulcsfontosságú szektort, a kormányzatnak kell lépnie.

A kormány a válság korábbi szakaszaiban ügyelt arra, hogy a befektetők a lehető legkevésbé járjanak rosszul. Amikor a Bear Stearns nagybank elbukni látszott, a kormány olyan megállapodást hozott tető alá, amellyel a részvényesek pénzhez jutottak, és a hitelezők nem veszítettek semmit. Később szigorodott a hozzállás, a Lehman Brotherst már nem mentették meg a totális bukástól. (Egyesek szerint ez hiba volt.)

A kedden beiktatandó új amerikai elnök stábja már jelezte, hogy Barack Obama több tőkehiányos bankkal próbál majd meg megegyezni, mint a Bush-kormányzat. Bizonyos jelekből arra lehet következtetni, hogy egyes pénzintézetekre nagy nyomás nehezedik az új kormányzat oldaláról. A Reuters a Citigroupot említi példaként, mint amely kénytelen volt eladni a vezérigazgatója "kedvencének" számító brókercég egy részét, amellett váratlanul szembehelyezkedett az iparág többi szereplőjével a csődeljárási törvény megváltoztatásáról folytatott vitában.

Érvek az államosítás ellen

A hírügynökség által idézett, névtelen bennfentesek szerint a Citigoup azóta szembesül a kormányzati nyomásgyakorlással, mióta novemberben másodszor is részesült a bankmentő csomag forrásaiból. Az októberi 25 milliárd dolláros keret után akkor 20 milliárdot osztottak szét a rászoruló pénzintézetek között.

A Bank of America megsegítése ugyan azt jelentheti, hogy e bank is keményebb elbánásra számíthat a jövőben, de természetesen még messze áll a teljes államosítástól, melynek során az állam az összes részvényt felvásárolja, és a napi döntésekbe is beleszól. Végképp nem valószínű, hogy az Egyesült Államok kormánya követné Svédország 1990-es évekbeli lépését, és államosítaná a teljes bankrendszert.

A Reuters megjegyzi, több érv is szól akár egy-egy bankóriás államosítása ellen. Ha ugyanis a Bank of America, Citigroup, JP Morgan hármasból - melyek együttesen az amerikai bankszektor eszközeinek felét birtokolják - valamelyik erre a sorsra jutna, az nyomban megduplázná a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve mérlegét.

Ez pedig nyomás alá helyezné a dollárt, amely már így is 17 százalékot gyengült augusztus óta a japán jenhez képest. Az államosítás ráadásul megingatná a részvényesek bizalmát a kisebb bankokban - tették hozzá a megkérdezett szakértők.