Lassult az euróövezeti infláció

Az euróövezetben januárban átlagosan 1,1 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly januárban jelentették az EU statisztikai hivatalában pénteken előzetes becslésként. Az elemzők 1,4 százalékot vártak januárról.

Előzőleg, decemberben az 1,6 százalékos tizenkét havi infláció két és féléves mélységi rekord volt az euróövezetben. Ez azután történt, hogy novemberben a legnagyobb ütemben csökkent az infláció a közös statisztika 1997-es kezdete óta - 2,1 százalékra éves összehasonlításban. Az éves szintű decemberi infláció már elmaradt az Európai Központi Bank (EKB) tizenkét hónapra legföljebb 2 százalékos, folyamatos céljától. Előzőleg az euróövezeti ütem utoljára 2007 augusztusában volt az EKB célja alatt.

Az irányzatot előre jelezte a német infláció alakulása: ott a tizenkét havi infláció e hónapban mind a hazai, mind az EU-szabvány szerint számolva 0,9 százalékra, majdnem ötéves mélypontra csökkent a decemberi 1,1 százalékról. Németországban már novemberben az EKB riadószáma alá, 1,4 százalékra csökkent a tizenkét havi infláció az októberi 2,5 százalékról EU-szabvány szerint számolva, miután 2007 április óta makacsul a 2 százalékos riadóküszöb fölött volt.

A januári adatok is megerősítik, hogy az EKB folytathatja a kamatcsökkentést a gazdaság támogatására, ezt a bank vezetői rendre jósolják is, legkésőbb márciusra. Ha a kőolaj ára a mostani szinten marad, az év közepére akár 1 százalék alá is enyhülhet a tizenkét havi infláció az euróövezetben, mondják elemzők. Ez úgyszólván kötelezővé is teszi a pénzügypolitikai enyhítést az EKB számára, hiszen a legföljebb 2 százalék alulnézetből is kötelező célja, amennyiben az árstabilitás a fenntartható gazdasági növekedés egyik feltétele.

Legutóbb két hete az EKB fél százalékponttal 2,0 százalékra csökkentette alapkamatát, a kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. Utoljára 2003. júniustól 2005. december elejéig volt 2,0 százalékon az EKB irányadó kamata, és annál alacsonyabb soha nem volt az euró 1999 januári bevezetése óta.

Az EKB októberben kezdte az enyhítést, 4,25 százalékról. Az infláció lassulása már nem csak a kőolaj és az élelmiszerek nagy árveszteségét jelzi, hanem az általános gazdasági visszaesést, a kereslethiányt is kezdi tükrözni.