Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!
A közel száz intézkedést tartalmazó mentőcsomag részeként a kormány egy évvel elhalasztja a postai költségek emelését, megduplázza az állam kommunikációs költségeit az írott sajtóban, a szociális terhek csökkentésével modernizálja az újságkihordást és a nyomtatást, növeli a terjesztők bevételeit, és támogatást nyújt a napilapok internetes oldalainak fejlesztéséhez. Az állam ezentúl, kísérleti jelleggel, egyéves előfizetést ad ajándékba minden 18 éves állampolgárnak az általa választott napilapra.
A köztársasági elnök a francia sajtó személyiségei előtt zárta be a saját kezdeményezésére létrejött "sajtóparlamentet". A neves újságírók által vezetett műhelyekben október óta a szakma 150 képviselője; újságírók, kiadók, nyomdai dolgozók, terjesztők dolgozták ki azokat a reformjavaslatokat, amelyek bekerültek az írott sajtó túléléséhez elengedhetetlen ajánlásokat tartalmazó Zöld könyvbe. Ezek közül jelentett be néhányat az államfő.
Sarkozy beszédében felhívta arra a figyelmet, hogy Franciaországban az "írott sajtó már a válság előtt is válságban volt". A francia újságok jelenleg évente közel egymilliárd eurós állami támogatást kapnak; ennek ellenére a sajtó már 2000 óta jelentős pénzügyi gondokkal küzd: az újságok drágák, és egyre kevesebben olvassák azokat. Részben az ingyenes lapok megjelenésének és az internetes hírportálok fejlődésének tudja be egy parlamenti jelentés, hogy a 12 országos francia napilap Európa legkevésbé rentábilis újságjai közé tartozik. Míg 2000-ben még 1,145 milliárd eurós éves forgalmat bonyolított le a nyomtatott sajtó, addig 2007-ben már csak 848 millió euróra rúgott ez az összeg, miközben a szakszervezetek nyomására az előállítási és a terjesztési költségek továbbra is nagyon magasak.
Módosíthatják a médiatörvényt
Az államfő ezért üdvözölte, hogy a szakma szociális partnerei olyan "új társadalmi szerződésre" törekednek a nyomdákkal, amelynek következményeként a lapok nyomtatási költségei 30-40 százalékkal csökkenhetnek.
Sarkozy októberben még a törvényi szabályozás reformját is kilátásba helyezte: a szabályozás ugyanis 1947 óta nem változott Franciaországban. Az államfő azt szerette volna, hogy az angolszász médiacsoportok mintájára létrejöhessenek egyszerre több médiatermékkel is foglalkozó, nemzetközi szintű nagy francia médiacsoportok. Ezt a javaslatot azonban a szakma elutasította. A francia törvények jelenleg a vélemény sokszínűségének nevében tiltják, hogy egy médiacsoportnak egyszerre lehessen tv-, illetve rádiócsatornája és újságja.