A tárca közleménye szerint "gyermekded az a kijelentés, hogy nemzeti jelképeink, műemlékeink zálogba kerültek volna. Fölösleges a polgárok riogatása, hiszen Balsai István képviselő úr is jól tudja, hogy minden esetben a nemzetközi hitelszerződések részét képezi egy jogi nyilatkozat, melyben a hitelfelvevő ország lehetővé teszi, hogy a hitelező szükség esetén pert indítson ellene, vagyis lemond mentességéről". Mint írták, nem volt ez másként a Fidesz-kormány idején sem.
"A képviselő úrnak, volt igazságügy-miniszterként különösen tudnia kellene, hogy a forgalomképtelen dolgok, így például a Parlament épülete nem idegeníthetők el, nem tehetők pénzzé, nem terhelhetők meg. Ez az alaptalan állítás egyébként sértő feltételezés fontos külföldi partnereinkkel, az Európai Unióval szemben is" - hangsúlyozta a tárca.
Kiemelték azt is, hogy a mindenkori pénzügyminiszter törvényi felhatalmazással rendelkezik a költségvetés finanszírozását biztosító döntések meghozatalára, ideértve megállapodások megkötését is. "Ezzel a felhatalmazással természetesen 1990 óta valamennyi pénzügyminiszter megfelelően élt" - fűzték hozzá.
Balsai István fideszes országgyűlési képviselő csütörtöki sajtótájékoztatóján a szerződés módosítására és lemondásra szólította fel azokat, akik aláírták az Európai Unióval kötött 6,5 milliárd eurós hitelszerződést, amellyel álláspontja szerint az ország teljes vagyonát elzálogosították, beleértve a kincstári vagyont és az elidegeníthetetlen vagyont is, mint például a Szent Korona vagy a parlament épülete.
A Pénzügyminisztérium honlapján november 20-i dátummal nyilvánosságra hozott dokumentumot magyar részről Simor András jegybankelnök és Veres János pénzügyminiszter, a hitelmegállapodás mellékletét képező igazságügy-miniszteri véleményt Draskovics Tibor írta alá.