A hitelminősítők is hibáznak

A hitelminősítők annyi hibát követtek el az utóbbi években, hogy vagy fel kellene számolni őket, vagy a cigarettásdobozokhoz hasonló "egészségügyi figyelmeztetést" kellene csatolni minden egyes minősítési döntésükhöz, írja a Financial Times szemleírója.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Paul De Grauwe, a leuveni egyetem közgazdaságtan-professzora a londoni üzleti napilap pénteki számának kommentár rovatában felteszi a kérdést: nem kellett volna-e a hitelminősítő intézeteknek bezárniuk már azután, hogy éveken át nem találták aggályosnak a bankok és a nagyvállalatok burjánzó adósságát? Hogy létezik, hogy ezeknek az ügynökségeknek rendszerszintű múltbeli tévedéseik után még mindig van bármilyen hitelük, amikor kockázatelemzést végeznek?

Még nemrégiben is a piac hitt a hitelminősítőknek, amikor azok rábólintottak a magánszektorbeli cégek adósságállományának robbanásszerű bővülésére, és ennek eredményeként ezek a cégek mind alacsonyabb kamatok mellett tudták magukat finanszírozni a piacról. Az eredmény: katasztrófa.

A statisztikában a hibák két típusát különböztetik meg. Az első típusú hiba az, hogy egy hipotézist - például azt, hogy egy vállalat kockázatos - elvetnek, jóllehet figyelembe kellene venni. A második típusú hiba az, amikor egy hipotézist - például azt, hogy egy vállalat kockázatos - elfogadnak, amikor el kellene vetni. A hitelminősítők a múltban rendre az első típusba tartozó hibát követték el, egészen a válság kirobbanásáig elkerülte ugyanis a figyelmüket a magánszektorbeli vállalatok masszív kockázatvállalása.

A ló másik oldala

Ennek alapján minden ok megvan annak feltételezésére, hogy ugyanezek az ügynökségek most a kettes típusú hibát fogják elkövetni: olyan helyeken is kockázatokra lelnek, ahol e kockázatok alig léteznek. A szemleíró a Standard & Poor's példáját hozza fel, felidézve, hogy a hitelminősítő az elmúlt néhány napban egymás után három euróövezeti ország - Görögország, Spanyolország és Portugália - adósosztályzatát rontotta, és Írországot is hasonló eljárás lehetőségére figyelmeztette.

Paul De Grauwe szerint az euróövezeti államadósság-ráták folyamatosan csökkentek 2000 és 2007 között, ráadásul éppen a most leminősített, illetve figyelmeztetett négy tagország államadósság-rátája még a valutauniós átlagnál is gyorsabban mérséklődött. Igaz, hogy a válság kirobbanása óta ezeknek az országoknak az adósságaránya gyorsan emelkedik, de ugyanilyen ütemben növekszik az Egyesült Államoké és Nagy-Britanniáé is, ez utóbbiak címére azonban eddig nem érkezett figyelmeztetés, áll az elemzésben.

A professzor szerint úgy tűnik tehát, hogy a hitelminősítők nemcsak túlreagálnak - kettes típusú hiba -, de alaposan meg is válogatják túlreagálásuk alanyait: egyes országokat kiválasztanak, másokat nem, és ennek okai homályban maradnak.

A szerző szerint senki sem mentes a részrehajló véleményektől. A gond akkor keletkezik, amikor e részrehajló vélemények a hitelminősítők elemzéseit befolyásolják, ezek a cégek ugyanis komoly piacmozgató erővel bírnak, azáltal, hogy egyeseket jutalmaznak, másokat büntetnek. E hitelminősítők rendre elhibázott módon osztogatják a jutalmakat és a büntetéseket: a múltban a túlzott kockázatvállalást ösztönözték, ma a túl kevés kockázatvállalást szorgalmazzák, súlyosbítva ezzel a válságot.