Kevesebb banktitok lesz

Az adócsalás elleni hatékonyabb fellépésre tett javaslatot az Európai Bizottság a napokban. A tervezet egyik legfontosabb eleme, hogy a tagállamok nem tagadhatnák meg nemzetközi banktitokra hivatkozással az információátadást akkor sem, ha egy másik ország adófizetőjéről van szó. Nálunk már most is létezik ilyen jogszabály, de akad bank, amely aggódik a pluszfeladatok miatt.

Egyre inkább kihasználják az adócsalók az Európai Unióban, hogy a tagállamok adóhatóságainak saját területükre korlátozott a hatásköre, ezért különösen fontos a hatékony együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás előmozdítása - nyilatkozta a napokban Kovács László adó- és vámügyekért felelős biztos.

Kiemelte, különösen nehéz elfogadni a banktitokra való hivatkozást olyan esetekben, amikor az információátadás megtagadásával az egyik tagállam megakadályozza egy másik ország adófizetőjével kapcsolatban az adókötelezettség megállapítását. Jelenleg a behajtás iránti kérelmekkel érintett összegnek elenyésző része, alig az öt százaléka folyik be ténylegesen a tagállami költségvetésekbe.

A javaslat közös eljárási szabályokat és információátadási mechanizmusokat vezetne be az adóhatóságok közötti együttműködésben, az áfát és a jövedéki adót kivéve minden adófajtára nézvést. Egyik tagállam sem tagadhatná meg az információ átadását banktitokra hivatkozva, ha az egy másik tagállamban adózónak az adókötelezettsége megállapításához szükséges. Azaz ha például az APEH információt kér, az uniós országok hatósága köteles azt kiadni, amennyiben az adott magánszemély vagy gazdasági társaság lakóhelye, illetve székhelye Magyarországon van.

Adóparadicsomok feketelistán

Franciaország és Németország már tavaly októberben jelezte, hogy keményebb fellépésre van szükség az adókikerülés megakadályozásához. A német pénzügyminiszter szerint országa évente 30 milliárd euró adótól esik el az adóparadicsomok miatt. Éppen ezért javasolta, hogy Svájc is kerüljön fel az OECD 40-es feketelistájára, amelyen jelenleg csak három európai ország - Andorra, Liechtenstein és Monaco - szerepel. Az adóparadicsomokat tartalmazó adatbázis felülvizsgálatát ennek nyomán az idei év közepére ígérte az OECD.

2008 elején komoly vihart kavart, amikor kiderült, hogy német állampolgárok liechtensteini bankok közreműködésével csaltak jelentős mennyiségű adót. Az uniós pénzügyminiszterek májusban megállapodtak arról, hogy a magánszemélyek mellett a vállalkozásokra is kiterjesztik az információs kötelezettséget. Az ősszel súlyosbódó pénzügyi válság hatására pedig további szigorításokat is terveznek a bankszektorban.

Romániával és Csehországgal megállpodtunk

Néhány hónappal ezelőtt kétoldalú együttműködési megállapodást írt alá a magyar és a román adóhatóság vezetője. Az egyezség egyik kiemelt témája az úgynevezett igazgatási együttműködés, amely többek között az egyidejű ellenőrzésekre is kiterjed. Az ellenőrzések hatékonyabbá tétele végett a hatóságok saját területükön egyidejű ellenőrzéseket végezhetnek, amennyiben az adózó mind a két országban folytat tevékenységet.

A csehekkel aláírt 2008-as szerződés szerint a két adóhatóság konkrét ügyekben megkeresés alapján, jövedelemkategóriákkal kapcsolatban automatikusan megosztja az információit. Az automatikus információcsere keretében az adott évet követően a lehető legrövidebb időn belül adatot szolgáltatnak egymásnak egyebek között az ingatlanvagyonból származó jövedelemről, a vállalkozási nyereségekről, az osztalékokról, a jogdíjakról, az elidegenítésből származó nyereségekről is. Emellett egyidejű ellenőrzéseket is folytathatnak előre kiválasztott adózók vagy adózói csoportok esetében, akik mind Magyarországon, mind Csehországban folytatnak tevékenységet.

Nálunk már kiadják az adócsalók banktitkait

Magyarországon már jelenleg is létezik olyan jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy külföldi hatóságoknak banktitkokat adjanak ki a pénzintézetek, ezért várhatóan nem módosul a jelenlegi gyakorlat az Európai Bizottság javaslatának elfogadása után sem - mondta az [origo]-nak Koletár Zsuzsanna, a KDB Bank külső és belső szabályok betartását felügyelő megfelelőségi biztosa.

E jogszabály pontosan körülírja, hogy milyen külföldi hatóságok, milyen esetékben, kikről, milyen banktitoknak minősülő adatokat kérhetnek el. Mivel ez a jogszabály megfelel az Európai Unió irányelveinek, várhatóan sem azt, sem a bankok gyakorlatát nem kell érdemben módosítani.

Koletár Zsuzsanna szerint az Európai Bizottság ajánlása elsősorban olyan uniós országokat érint majd, amelyek szabályozása lehetővé teszi, hogy más országok polgárok banktitoknak minősített adatait ne kelljen kiadni. Ilyen ország például Belgium és Luxemburg.

Költséges, jogilag aggályos javaslat

Költségesebbé teheti, és aggályokat is ébreszt az Európai Bizottság javaslata a K&H Bank szerint. A tervezet szerint ugyanis a pénzitézeteknek ezentúl még több hatóságnak kell térítésmentesen adatokat kiadniuk, vagyis állami feladatot ró a magántulajdonban lévő bankokra.

A K&H Bank szerint emellett jogi szempontból aggályos, hogy egy bank hogyan tudja megállapítani, hogy valóban egy másik állam adóhatóságától érkezett a z adatkérés, és az valóban jogszerű-e. Az adatot kérő ország jogi környezetét ugyanis a pénzintézet nem feltétlenül ismeri.

Szorosabb lesz az adóhatóságok együttműködése

Az Európai Bizottság javaslata alapvetően a tagállamok adóhatóságai együttműködésének fokozására és hatékonyabbá tételére vonatkozik, és nem az adóhatóságok és a bankok közötti kapcsolatára - véli Mandák Gábor, a Citibank vezető lakossági jogtanácsosa.

A bankok kizárólag a hitelintézeti törvényben nevesített esetekben és feltételekkel adhatnak ki banktitoknak minősülő információt - mondta a szakember. A hatóságoktól érkező írásbeli megkeresések feltétele, hogy abban meg kell jelölni az ügyfelet vagy bankszámlát, akiről vagy amelyről a hatóság a banktitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

A törvényi feltételek fennállása esetén a bankoknak nemcsak lehetőségük, hanem kötelességük is kiadni az adatokat. Sőt, a bankok meghatározott esetekben nem is értesíthetik az ügyfelüket a velük kapcsolatban kapott és teljesített hatósági megkeresésről. Ilyen például a büntetőügyben eljáró nyomozó hatóság banktitok kiadására vonatkozó megkeresése.

A hitelintézeti törvény már jelenleg is lehetővé teszi, hogy külföldi hatóság hazai hatóság közvetítésével banktitkokhoz jusson, ehhez azonban nemzetközi szerződés, továbbá a külföldi hatóság által az adott üggyel kapcsolatban aláírt titoktartási záradék szükséges.

Több lesz a teljesítendő adatkérés

A hír alapján Mandák Gábor azt feltételezi, hogy a jövőben a tagállami hatóságok egymás közötti együttműködése szorosabbá és hatékonyabbá válik. Így az egyik tagállami adóhatóság számára a mostaninál egyszerűbb és gyorsabb lesz a másik tagállam adóhatóságán keresztül a másik tagállam bankjai által kezelt banktitokhoz hozzájutni. Úgy gondolja, a javaslat megvalósítása esetén a hazai bankok adatszolgáltatási kötelezettségének feltételei nem változnának, legfeljebb a teljesítendő megkeresések száma nő majd.

Szerinte az olyan uniós törekvések, amelyek a hazai bankok által teljesítendő, banktitok kiadására vonatkozó adatszolgáltatás feltételeit is érintik - például, hogy a külföldi adóhatóság közvetlenül a hazai bankhoz intézhessen megkeresést - kizárólag a hitelintézeti törvény módosításával lehetséges, amit a jogtanácsos nem tart valószínűnek.