A miniszterelnök által tegnap bejelentett adócsomag reformnak nem nevezhető, csak átcsoportosításnak, annak viszont nem rossz - véli Erdős Gabriella. A PricewaterhouseCoopers cégtársa szerint a kormány javaslata elment a lehetőségek határáig, mivel a konvergencia program nem hagy mozgásteret az adócsökkentésre.
Vannak olyan finomságok, amelyek alapjaiban ma még nem ismertek, de jelentősen befolyásolhatják a számokat - véli Horváthné Szabó Beáta. A PwC igazgatója szerint ilyen például az adójóváírás alkalmazása, vagy az úgynevezett rugalmas juttatási rendszerbe tartozó elemek megadóztatása. Ha a cafeteria keretében adott juttatások adó- és járulékalapot képeznének, akkor a cégek költsége csökkenne, a dolgozók jóval viszont jóval kisebb összegben részesülnének.
A jelenlegi információk alapján végzett óvatos kalkulációk szerint eddig 100 forint juttatásból 95 forint maradt a dolgozónál, 2010-től viszont a 19 százalékos szja kulcs alá esőknek 60-61, a 38 százalékos kulcs alá esőknek pedig 35 forintnyi juttatás maradna. Lőcsei Tamás, a PwC cégtársának információi szerint a kormányzat mérlegeli még, hogy mégsem törli el a juttatási rendszerekhez kapcsolódó adókedvezményeket és mentességeket, ebben az esetben viszont megtartaná a magánszemélyek által fizetendő különadót, ami 220 milliárd forintos tételt jelent.
A gazdaságösztönző kedvezményeket nem kéne megnyirbálni
Az élőmunka terheinek csökkentése javít a versenyképességen, ennek viszont ellene hathat a társasági adó mértékének növelése és az adóalap szélesítése - tette hozzá Erdős Gabriella. A szakértő szerint az áfa három százalékpontos növekedése nem kellemes, de ez az ára a munkahelyek megtartásának és a jelenlegi válsághelyzetben nem okoz inflációs nyomást. Az áfa emelése egyéként kedvez az evásoknak, ők többet tehetnek zsebre július után.
Általános adó- és járulékterhelés
(2008, a GDP százalékában)
Magyarország | 44,9 |
Csehország | 39,9 |
Szlovákia | 31,7 |
Lengyelország | 38,9 |
Forrás: OECD
A szakértő hiányolja a járulékplafon bevezetését és azt, hogy a program adóalap-bővítő rendelkezéseinél nem tesznek különbséget a szociális-, és a gazdasági tevékenységet ösztönző kedvezmények között. Emiatt egyelőre nem lehet tudni, hogy az adóalap szélesítésnek hány olyan tétel esik áldozatul, amely a vállalkozások jövedelmezőségét ösztönzi. A jelenlegi tervezet szerint például a helyi iparűzési adó összegét és a kutatás-fejlesztésre fordított pénzeket nem lehetne levonni a társasági adóból, ez viszont gazdaságszűkítő lépés lenne.
Néhány ezressel több maradhat az emberek pénztárcájában
Az év közben életbe lépő változások nagy fejtörést okoznak majd a szoftverfejlesztőknek és a vállalkozásoknak, főleg ha a kormány nem biztosítja a pontos átmeneti szabályokat - véli Horváthné Szabó Beáta. A szakértő hozzátette: a havi személyi jövedelemadó előleget például a munkáltatónak jelenleg a havi jövedelem tizenkétszerese alapján kell számítani, az év közbeni eltérés miatt azonban korrigálni kellene a szorzót, vagy megváltoztatni a számítási szabályokat. Kisebb összeg levonása esetén ugyanis mulasztási bírság és adóhiány állapítható meg a munkáltatónál.
Lőcsei szerint az szja adóalapjának szélesítése nem elég, növelni kellene az adófizetők számát és a bevallott jövedelem nagyságát is, ám ezzel kapcsolatban nem látni a tervezett intézkedéseket. A PwC becslései szerint 2010-ben átlagosan 3-7 ezer forinttal változhat az emberek nettó jövedelme, de a cégeknél jelentkező hatás ennél nagyobb.