A válságkezelő tervre - amely a kormány nemzeti gazdasági tanácsában (NERV) született - a hazai össztermék (GDP) 1,95 százalékát költik, míg az ösztönzés értéke a GDP 4,7 százaléka lesz.
Topolánek szerint a terv a kormány válságkezelő stratégiájának második szakaszát jelenti. Az első, október-január között megvalósított szakaszban már csökkentették a társasági adót, döntöttek a tárcák tartalékalapjainak felhasználásáról, a mezőgazdasági üzemek és vállalkozók támogatásáról.
A nemzeti válságellenes terv egyebek között a társadalombiztosítási járulék csökkentésével és az adóelőleg-fizetés elengedésével segíti a kisebb vállalatokat és vállalkozókat. Az intézkedések érintik a vasúti közlekedés, a regionális közlekedés támogatását, bizonyos hiteleknél az állami garanciavállalást, az épületek hőszigetelésének tökéletesítését, a fejlesztésre és a kutatásra fordított beruházások összegének növelését.
Václav Klaus államfő a kormányzati elképzelésekre reagálva kijelentette, hogy a válságkezelő terv "racionális és arányos". Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi gazdasági válság hatásától "semmiféle csomagterv" nem tudja megvédeni Csehországot.
Az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt bírálta a kormányzati intézkedéseket, és nyilvánosságra hozta saját elképzeléseit is. A legfőbb kifogás az, hogy az intézkedések nem a cseh gazdaság valóban várható idei fejlődéséből indulnak ki. A szociáldemokraták javasolják a 13-ik havi nyugdíj bevezetését, az 1,2 millió korona bruttó évi jövedelemmel rendelkező személyek 30 százalékos megadóztatását, a munkanélküliségi segély emelését és a segély folyósításának meghosszabbítását.
Cseh gazdasági elemzők szerint a kormányzati válságkezelő csomag egészében, de hátulütője, hogy növeli a közszféra hiányát, amely az idén meghaladhatja a GDP 4,5 százalékát is.