A legfrissebb elemzői prognózisok szerint nem tiszta a kép forintügyben. Rövid távon könnyen lehet, hogy ismét ostrom alá kerül a 300 forintos határ, és e szint feletti tartományban többször is megfordulhat a kurzus.
Az év második felében azonban fokozatosan erőre kaphat a forint, így a devizában eladósodott háztartások némi lélegzetvételhez jutnak, bár a törlesztőrészletek jelentősebb - 5-7 százaléknál nagyobb - csökkenésével nem igazán lehet kalkulálni. A kormányzat ma állt elő a munkanélküli lakáshiteladósok helyzetének könnyítésére alkotott törvényjavaslat részleteivel. Eszerint ideiglenesen legfeljebb havi 10 ezer forintra lehet csökkenteni a törlesztőrészletet, de az állami garancia sem jelenti azt, hogy az adós megúszhatná a fennmaradó összeg törlesztését.
Idén gyenge marad a forint - vélik az ING Befektetési Alapkezelő szakértői. Szerintük az év első 3-6 hónapjában tovább emelkedik az euró árfolyama, ebben az időszakban könnyen 320 forintig is nőhet az uniós fizetőeszköz értéke és valószínűleg hosszabb ideig lesz 300 forint felett, mint alatta, az év végére viszont 270-280 forintra mérséklődhet a jegyzés.
Benczédi Balázs vezérigazgató és Pájer Tamás befektetési igazgató szerint a jegybank csak a forint szélsőséges gyengülése esetén avatkozik be az árfolyam befolyásolása érdekében. Akkor is inkább forintvásárlással és nem kamatnöveléssel. Nyugodtabb devizapiaci helyzetben pedig a kamatszint csökkentésére van kilátás, akkor is ha az forintgyengülést idéz elő. Az ING szakértői szerint a devizában eladósodottakon kívül mindenkinek előnyös a gyenge forint. Az ugyanis ösztönzi az exportot, élénkíti a gazdaságot, így ellensúlyozza a válság miatti keresletcsökkenést. Az alacsonyabb kamatok pedig mérséklik a költségvetés hiányát.
Előrejelzés
A gazdaság teljesítménye szempontjából jelentős kockázat a forint esetleges további gyengülése, ami a probléma regionális jellegéből adódóan csak igen nehezen kezelhető a hazai gazdaságpolitikai eszköztár segítségével. Az államháztartási hiány megfelelő szinten tartása kulcskérdés a nemzetközi megítélés, így a finanszírozhatóság szempontjából - mutat rá legutóbbi prognózisában az Ecostat. Adamecz Anna a gazdaságkutató intézet osztályvezetője az [origo] kérdésre elmondta, a gazdaságkutató intézet nem modellezi a különböző euróárfolyamok hatását. A legfrissebb előrejelzés - amely 2009-re 2,4, az első és második negyedévre 3,2, illetve 2,9 százalékos GDP-csökkenést valószínűsít - 300 forint körüli eurókurzusra épült.
Az Ecostat előrejelzésben azzal számolt, hogy az euró árfolyama az első félév során közel lehet a 300 forintos határhoz, de a szakértők szerint az év végéig a külső pénzügyi helyzet feltehető javulásával ismét 20-30 forinttal mérséklődhet a kurzus. A jegybanki alapkamat folyamatos csökkenését feltételezi a prognózis, mivel a forint iránti keresletet jelenleg nem a kamatfelár határozza meg, ellenben a magas kamatszint jelentős többletterhet jelent az államháztartás és a gazdaság szereplői számára is. Ezek alapján az alapkamat már júniusra 8 százalék körül lehet. A korábbinál jóval magasabb árfolyam elsősorban az államadósság állományát és finanszírozhatóságát érinti érzékenyen, másfelől a devizahitelesek helyzete hordoz jelentős kockázatot. (Arról van szó, hogy az adósok nem vagy nem sokáig tudják fizetni a korábbinál jóval magasabb törlesztőrészleteket.)
Bár normál esetben a drága euró, gyenge forint páros az exportot támogatná, a mostani helyzetben ez nem játszik szerepet, mert - mint az a prognózisból is látszik - a világon mindenhol recessziós klíma alakult ki, vagyis a felvevőpiacokon nincs vagy jelentősen visszaesett a kereslet. Másfelől pedig fontos, hogy a magyar exportőrök teljesítménye, termelése nagyban importfüggő, ezért az árfolyam előnyös változása erről az oldalról hátrányként jelentkezik, a két hatás adott esetben kioltja egymást. Utóbbi folyamat miatt némi inflációs nyomás kialakulása is feltételezhető, ám a jelenlegi gazdasági helyzetben ez elhanyagolható. A Magyar Nemzeti Bank inflációs célját ugyanis nem fenyegeti semmi - fogalmazott Adamecz Anna. (Az MNB már többször jelezte, hogy csak inflációt tartja kordában, árfolyamcélja nincs.)
Túladottá váltak a régiós devizák
Az euró árfolyama egyébként az elmúlt napokban a 290 forint körüli szint körüli szinten mozgott. Ettől függetlenül a jövőben lehetnek komoly kilengések, ám úgy tűnik, hogy a január elején kezdődő, az euró jegyzését 265 forintról 304 forintig repítő gyengülésnek egyelőre vége.
A magyar fizetőeszköz kurzusának esése nem volt egyedülálló, a magyar deviza és régiós társai, a lengyel zloty és a cseh korona is sokat veszített értékéből. A térségi devizák lejtmenetének egyszerre lett vége, ami részben technikai korrekciónak is tekinthető. A régiós devizák ugyanis erősen túladottá váltak, de ehhez hozzájárult az is, hogy a cseh jegybank első embere a jelenlegi koronaárfolyamot nem tekinti tartósnak, és jóval erősebb kurzus mellett tervezi az idei évet. A lengyel illetékesek is hallatták hangjukat, a magyar jegybank elnökéhez hasonlóan jelezték, hogy nincs ínyükre a gyenge árfolyam.
A Raiffeisen stábja szerint rövid távon 290 forint körül maradhat az euró jegyzése, de egy nagyobb kilengés akár felfelé, akár lefelé is lehetséges. Vagyis nem kizárt, hogy átmenetileg 300 forint fölé vagy 280 forint alár kerüljön az euró árrfolyama. A bank szakértői legfrissebb elemzésükben nem módosították a korábbi célárfolyamokat, márciusra továbbra is 280 forintos eurót várnak, az év végére pedig 265 forintos jegyzést valószínűsítenek, tehát ők is a magyar deviza erősödésével számolnak.
Árfolyamprognózisok (forint)
Február 10. MNB-árfolyam | 2009. március | 2009. június | 2009. december | |
Euró | 290,34 forint | 280 forint | 275 forint | 265 forint |
Dollár | 224,86 forint | 215,4 forint | 203,7 forint | 186,2 forint |
Svájci frank | 193,01 forint | 189,2 forint | 178,6 forint | 180 forint |
100 Japán jen | 246,64 forint | 254,5 forint | 239,1 forint | 216 forint |
Forrás: Raiffeisen Bank
A forintárfolyamra vonatkozó jóslatok beigazolódnak, akkor a devizahitellel rendelkező háztartások a mostaninál valamivel kisebb teherrel számolhatnak. Az [origo] kérdésére a Benks.hu Kft. kiszámolta a jelenleg fellelhető legkedvezőbb feltételeket: egy 20 éves futamidejű, 10 millió forintos svájcifrank-alapú lakáshitel havi törlesztőrészlete 191 forintos árfolyamnál havonta 78 840 forint, 180 forintos frank esetében 70 887 forint lenne. Euróalapú lakáskölcsönnél 78 840 forint a havi kiadás 290 forintos árfolyamnál, ami 73 402 forintra csökkenne, ha 270 forintra mérséklődik az euró árfolyama. Szabad felhasználású frankhitel esetében a 84 980 forintos havi törlesztőrészlet 80 085 forintra változna, az euróban folyósított kölcsön esetében pedig 86 470 forint helyett 80 506 forintot kellene fizetni.
A legtöbben ugyan nem terveznek hitelfelvételt, de rengetegen rendelkeznek devizahitellel, akiknek a forintgyengülés miatt jelentősen nőtt a törlesztőrészlete, de emellett egy másik probléma is van. A tőketartozásról van szó, arról az összegről, amivel a banknak tartozunk, s ami jelentősen megemelkedett.
Példa egy hitelkiváltásra 10 millió forintos tőketartozás esetén
191 forintos frankárfolyam | 180 forintos frankárfolyam | |
Törlesztőrészlet svájci frankban | 354,3 | 354,3 |
Törlesztőrészlet forintban | 67 680 | 63 782 |
Forrás: Benks.hu
A Benks.hu [origo] kérésére készített kalkulációi szeriunt ha 10 millió forintos tőketartozásos kölcsönünket kiváltjuk, akkor jelenleg 354,3 frank lenne a havi törlesztőrészlet, fontos, hogy ez az összeg a futamidő, vagyis a 20 év alatt változatlan. A jelenlegi árfolyam mellett forintban 67 680 forint a törlesztőrészlet, amely 63 782 forintra csökkenne, ha a 180 forintra mérséklődik a frank árfolyama. Ugyanilyen feltételek mellett az euróhitel havi részlete 80 250 forintról 74 715 forintra apad.
Fontos megjegyezni, hogy az említett számítások nem az akciós hitelfeltételek alapján készültek. Hiszen az akciós részletek bankonként eltérően mindössze 3, 6 esetleg 12 hónapig érvényesek, azaz a példánkban említett 20 éves, 240 hónapos futamidőben nem jelent komoly megtakarítást.