Költözés miatt elbukható a gázártámogatás

Az energiatámogatás igénylésekor bele kell számítani a jövedelembe az ingatlanértékesítésből származó összeget még akkor is, ha a pénzt egy másik ingatlan vásárlására fordították, holott személyi jövedelemadót ilyen esetben nem kell fizetni.

• Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Meglepetés érheti azon távhő-, illetve gázártámogatást igénybevevőket, akik költözködtek az igénylést megelőzően. Az energiatámogatás igénylésénél alkalmazandó jövedelemszámítási módot kormányrendelet határozza meg, mely szerint figyelembe kell venni az ingatlanértékesítésből származó jövedelem tizenketted részét is.

Ez a meghatározás az adózásban járatlan kitöltő számára zavaró lehet, mivel szja-t az ingatlanértékesítés után csak akkor kell fizetni, ha a befolyt jövedelmet - vagyis az eladási ár és a korábbi vételár különbözetét - nem, vagy nem teljes egészében fordították másik ingatlan vásárlására. Ez az adócsökkentési lehetőség kedvezménynek minősül, amit az energiatámogatás igénylésekor számítandó jövedelemnél nem lehet figyelembe venni.

Ezzel nem volt tisztában például egyik olvasónk sem, akik második gyermekük érkezése miatt cserélték nagyobbra lakásukat, amelynek fűtési költségeire támogatást igényeltek. A Kincstár ellenőrzést indított, bekérte a korábbi személyi jövedelemadó bevallás adatait, és megállapította a jogszerűtlen igénybevételt, mivel az eladott lakás ára és a korábbi vételárának különbsége annyira megdobta a havi jövedelmet, hogy az már meghaladta a jogosultsági határt.

Nem adóköteles, de jövedelemnek számít

Az, hogy bizonyos bevétel a személyi jövedelemadó szempontjából nem minősül jövedelemnek és nem is kell bevallani, még nem jelenti azt, hogy az energiatámogatás szempontjából sem kell figyelembe venni a jövedelmek között. Így van ez az ingatlanértékesítésből származó bevétel esetében is - közölte az [origo]-val a MÁK illetékese.

A kincstár az ellenőrzési feladatait az APEH segítségével végzi, vagyis a támogatás jogszerű igénybevételének ellenőrzése céljából az igénylő és a vele egy háztartásban élők jövedelmi adataira vonatkozóan adatot kérhet az adóhatóságtól.

A jogosulatlan igénybevétel megállapítására a legtöbb esetben azért kerül sor, mert az igénylők, illetve a háztartásban feltüntetett személyek nem rendelkeznek bejelentett lakcímmel, vagy tartózkodási hellyel abban az ingatlanban, amelyre a támogatást igényelték.

Jellemző hiba még, hogy a nem rendszeres jövedelmeket, például az üdülési csekket, vagy az étkezési utalvány összegét, a gépkocsi használat költségét nem veszik figyelembe az igényléskor feltüntetett jövedelem megállapítása során. Előfordul, hogy a jogosulatlan igénybevétel megállapítására azért került sor, mert az ingatlan értékesítéséből, vagy az ingatlan bérbeadásából származó bevétel tizenketted részét nem veszik jövedelemként figyelembe az igénylők.

Ritkán büntetnek

A tavalyi évre közel kétmillióan igényeltek támogatást gázfogyasztáshoz és távhőfelhasználáshoz a Magyar Államkincstárnál (MÁK). Az igénylők ellenőrzése még folyamatban van, az eddig lezárult vizsgálatok szerint csaknem huszonegyezren igényelték jogosulatlanul a támogatást. Hogy ők mekkora összeggel rövidítették meg az államkasszát, azt még pontosan nem tudni, mert a jogosulatlanul igénybevett támogatás összegének megállapításához szükség van a szolgáltató adataira az általa érvényesített támogatás összegéről, ami sok esetben még nem áll rendelkezésre.

Eddig a MÁK regionális igazgatóságai közel 90 millió forint visszafizetésére adtak ki határozatot. A bírságolás lehetőségével ritkán élnek az államkincstár ellenőrzést végző munkatársai. Adatközlés elmulasztása miatt eddig 3650 igénylőnél alkalmaztak szankciót több mint 73 millió forint értékben. Hogy a visszafizetendő energiatámogatásból és a kiszabott bírságokból mennyi folyt be, arról pontos adattal egyelőre nem rendelkezik a MÁK, mert a januári könyvelési adatok még nem állnak rendelkezésre. A becslések szerint eddig 59 millió forintot fizettek vissza, és több mint 28 millió forint bírságot róttak le.