Könnyebb lesz állami pénzhez jutni

A munkaügyi tárca által készített, a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló törvényjavaslat a vállalkozások helyzetének  könnyítése érdekében szűkítené azoknak a jogsértéseknek a körét, amelyek állami támogatásokból és közbeszerzésekből való automatikus kizárást eredményeznek.

A cégek életét könnyítő tervezet alapvetően a jogsértések súlyára helyezi a hangsúlyt. Aszerint differenciál, hogy kiszabtak-e bírságot, illetve, hogy két éves időszakon belül ismételten előfordult-e a szabálytalanság. Ennek megfelelően alapvetően két csoportra osztaná a jogsértéseket, a súlyos, illetve a kevésbé súlyos jogsértések csoportjára.

A legsúlyosabb szabályszegések esetében a törvénymódosítás kötelezővé teszi a munkaügyi bírság kiszabását, így már az első "elkövetés" is az állami támogatásokból és a közbeszerzésekből való kizárást eredményez a foglalkoztatónál. Ezek közé tartozna a külföldi engedély nélküli alkalmazása, a színlelt és a feketefoglalkoztatás (a munkaszerződés megkötésének, illetve a munkaviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása). Ha önmagában a dolgozók bejelentése maradt el, a munkáltató az ellenőrzés megkezdéséig a foglalkoztatás teljes időtartamát lefedően utólagosan pótolhatja azt, így kiküszöbölheti az automatikus kizárását.

A közepesen súlyosnak minősített szabálytalanságok első alkalom még nem eredményeznek kizárást. A hatóságok a szabálytalanság megállapításával egyidejűleg alkalmazhatnak bírságot, de ez nem kötelező. A jogsértés ténye és az azzal kapcsolatos adatok azonban bekerülnek a hatósági nyilvántartásba, és amennyiben a munkáltató két éven belül ismételten elköveti ugyanazt a szabálytalanságot, akkor ennek a megállapítása már automatikusan megalapozza az állami támogatásból és a közbeszerzési eljárásból való kizárást.

E csoportba tartozna a tervek szerint egyebek között a szabálytalan munkaidő-nyilvántartás és a "kettős" nyilvántartás vezetése, azok a munkavédelmi jogsértések, amelyeknél a minimálbér tízszeresét elérő munkavédelmi bírságot szabtak ki, illetve a munkabér összegével kapcsolatos előírások megszegése, ha a dolgozók legalább 20 százalékát érinti. Közepesen súlyos jogsértésnek minősülne továbbá a szakszervezeti alapjogok megsértése, a munkavállalói érdekképviselet biztosításával kapcsolatos kötelezettségek elmulasztása, a jogellenes munkaerő-kölcsönzés.

A tervezet indokolása rámutat arra, hogy egységesen két évben állapítanák meg a jogsértésekhez fűződő jogkövetkezmények időbeli kihatását, mely sokkal kedvezőbb lesz, mint a jelenleg hatályos szabályok szerinti 5 éves időtartam.

Enyhébb szabálytalanságok

Az előzőekhez képest kevésbé szigorú elbírálás alá esnek azok a jogsértések, ahol a munkaügyi (ideértve az adóhatóságot is), illetve munkavédelmi hatóságot alapvetően mérlegelési jog illeti meg, hogy szabjon-e ki bírságot vagy ne. Bírságolás esetén ellenben a jogsértés bekerül a hatósági nyilvántartásába.

Amennyiben a munkáltató ugyanazt a szabálytalanságot egy ismételt, vagy új munkaügyi ellenőrzés során két éven belül megint elköveti, függetlenül attól, hogy az újabb esetben sor került-e bírság alkalmazására vagy sem, a munkáltatót két évre ki kell zárni az állami támogatásokból, illetve ajánlattevőként vagy alvállalkozóként sem tud közbeszerzési eljárásban indulni. A legenyhébb kategóriába tartozó szabályszegések - például a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos igazolások kiadásának az elmulasztása, munkanélküli ellátás melletti foglalkoztatás) viszont nem vonnak maguk után kizárást.