Szükség lehet a bankok lojalitására

Egyelőre nem tudni, miként viszonyulnak a magyarországi bankok a kormány újabb, - ezúttal az állásukat elveszítő - lakáshiteladósokat segítő tervéhez. Az előző hasonló kezdeményezésért nem lelkesedtek, és ezt nem is titkolták. Az ügyfelek mindenesetre megpróbálhatnak magukon segíteni, csak körül kell nézni a piacon.

Csütörtök délutánig nem kapott a bankszövetség kimunkált javaslatot a lakáshitelesek megsegítéséről - mondta az [origo] érdeklődésére Müller János, a Magyar Bankszövetség szóvivője. A kormány szerdán jelentette be, hogy kezdeményezi a hazai bankoknál a válság miatt állásukat elveszítő lakáshiteladósok számára átmeneti könnyítések bevezetését.

Az elképzelés lényege, hogy aki szeptember 1-je óta "önhibáján kívül" elveszítette a munkáját, legfeljebb két évre kérhesse a havi törlesztőrészlete mérséklését. A csökkentés mértéke erejéig a kormány garanciát vállalna a visszafizetésre, vagyis ha a bank mégis kénytelen elárverezni a fedezetül szolgáló ingatlant, a különbözetet megkapja az államtól.

Már volt egy merész ötlet

Az ötlet nem teljesen új, két héttel ezelőtt az MSZP már felvetette, hogy a bankok a csoportos létszámleépítéssel elbocsátott embereknek adjanak 12 hónapos moratóriumot lakáshitelük törlesztésére (tehát ne csak csökkentsék a részleteket, hanem egy évig tekintsenek el tőlük).

A Juhászné Lévai Katalin szocialista országgyűlési képviselő által ismertetett modell szerint egy éven át egyáltalán nem kellene fizetni az állástalanná vált adósnak. Az akkori javaslat része volt még, hogy a lakás elárverezése előtt fél évig legyen lehetőség az ingatlan visszabérlésére. (A bankok egyébként ma is adhatnak három hónapos haladékot.)

Az újonnan bejelentett terv ennél puhább, de lehet, hogy a bankok torkán ezt sem lesz könnyű lenyomni. Beszédes, hogy a Der Standard osztrák lap a hazai devizahitel-helyzetről éppen csütörtökön közölt cikkében azt írta: a magyar bankok egymás között, "kéz alatt" azzal számolnak, hogy a késedelmi-kiesési kvóta a jelenlegi két százalékról a duplájára emelkedik.

Erőteljes szorgalmazásra

A kormány tavaly ősszel már előállt egy, a devizahitelesek támogatására összeállított csomaggal. Ebben az állt, hogy a pénzintézetek külön díj nélkül lehetőséget adnak a törlesztőrészletek mérséklésére a futamidő meghosszabbításával, nem számítanak fel díjakat a devizahitel forintkölcsönné alakításakor sem, és rugalmasan kezelik az előtörlesztést.

A megállapodást akkor gyakorlatilag az összes érintett nagy bank aláírta, de Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke nem mulasztotta el jelezni, ezt "a kabinet erőteljes szorgalmazására" tették, mert "lojális partnerei akartak lenni a magyar kormánynak".

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete )PSZÁF) által közzétett friss adatok szerint azóta 1200 ügyfél jelezte igényét banki hitele futamidejének díjmentes meghosszabbítására. Az előtörlesztést mintegy 4100-an, míg a forintalapúvá történő átalakítást 900-an kérelmezték.

Lélektani okok

Kérdésünkre Müller János úgy fogalmazott, a tavalyi egyezség mögött "lélektani okok" is álltak: meg kellett mutatni, hogy akkor is lehet kiút, ha tartósan gyenge a forint. A kormány most azt szeretné, hogy ezeket a december végéig szóló könnyítéseket is meghosszabbítsák - nyilván azért, mert a forint mélyrepülése az idén folytatódott. Az utóbbi három hónapban összesen 17, az elmúlt fél évben pedig 30 százalékkal gyengült a hazai fizetőeszköz az euróhoz képest.

Ahhoz, hogy - mint a kormányszóvivő ígérte - a jövő héten valóban megszülethessen az új megállapodás, a kormánynak egyeztetnie kell a szövetséggel arról, a javaslatból mit és hogyan tartanak megvalósíthatónak a pénzintézetek. Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője megerősítette, addig nem mondhat részleteket a tárgyalásokról.

Az [origo] nem tudta megszólaltatni a bankszövetség vezetőit, az elnök, Felcsuti Péter (aki egyben a Raiffeisen Bank vezérigazgatója) ugyanis vasárnapig külföldön lesz, az alelnök, Török László (a CIB Bank vezérigazgatója) pedig az elmúlt két napban nem volt idehaza.

Az ördög a részletekben

Ami a kérdéseket illeti: egyebek között nem világos, mit jelenthet a "csökkentett törlesztőrészlet". A kormányszóvivő, ahogy a többi konkrétumról, úgy erről sem beszélt a szerdai bejelentés alkalmával, mondván, a kormány minél nagyobb mozgásteret akar hagyni a bankoknak az egyeztetésekre.

"Alighanem arról lehet szó, hogy a türelmi időszak alatt az ügyfelek tőkét nem, csak kamatot törlesztenének" - segített értelmezni a javaslatot Lippner Tamás, a hiteltanácsadással foglalkozó Benks Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette, ez nem lenne nagy segítség azoknak, akik nemrég vették fel a hitelüket, elvégre a futamidő elején a tőketörlesztés a havi részletek 20-30 százalékát teszi csak ki.

"Kétséges továbbá, hogy a pénzügyi szolgáltatók részt vesznek-e ebben a megállapodásban - az ősziben, például, nem vettek részt -, mivel ehhez a refinanszírozó bankjaik engedélyére van szükség. Márpedig az igazán veszélyeztetett ügyfelek éppen náluk vannak" - említette Lippner Tamás.

Akadhat olcsóbb

Úgy vélte, a türelmi idő kihasználása helyett tanácsos inkább keresni a piacon egy olcsóbb devizahitelt. Így valóban megtakarítást lehet elérni, ahelyett, hogy későbbre tolnánk a törlesztést - az állami garancia ugyanis összességében nem csökkenti a terheinket, csupán átütemezi, ezt a kormányszóvivő is hangsúlyozta ("nincs ajándék"). De ha valaki mégis ragaszkodik a türelmi időhöz, akkor a hitelváltás után is igénybe veheti.

Lippner Tamás elismerte ugyanakkor, a mostani ötlet még mindig jobb megoldás, mint annak szorgalmazása, hogy az ügyfelek a devizaalapú kölcsönöket váltsák át az árfolyam-ingadozás által nem fenyegetett forinthitelre, hiszen aki épp a jelenlegi helyzetben így dönt, önként realizálja az elmúlt hónapok árfolyamveszteségét.