Kérdéses a régiós védőháló létrehozása

Az uniós elnökséget ellátó Csehország külügyminisztere nem sok reményt fűz az osztrák kormány által kezdeményezett közép- és kelet-európai stabilizációs háló megvalósulásához.

Olvassa el itt a válság híreit!

Karel Schwarzenberg a News című osztrák hetilap legfrissebb, csütörtökön megjelent számában borúlátását azzal indokolta, hogy valamennyi európai ország saját nemzeti programjának a finanszírozásával vesződik, következésképpen nemigen mutatkozik készség arra, hogy a hazai gazdaság támogatásán túlmenően is adjanak pénzt. "Kétlem, hogy számottevő mértékben bocsátanának rendelkezésre pénzeszközöket" - mondta az interjúban a javaslatra célozva.

Az osztrák kormány vezetői a múlt héten indultak több állomást felölelő lobbikörútra egy olyan nemzetközi stabilizációs alap tervével a tarsolyukban, amely a bajba jutott közép- és kelet-európai (KKE) gazdaságok pénzügyi megtámogatását, elsősorban is a térség bankszektora fölé húzandó védőháló megvalósítását szolgálná. Bár hivatalosan nem közölték, a bécsi tervek állítólag egy 100 milliárd eurós alap megteremtésére vonatkoznak.

A közép- és kelet-európai hitelválság elmélyülésének megelőzését célzó kezdeményezés keretében Werner Faymann kancellár és Josef Pröll alkancellár-pénzügyminiszter először Berlinbe utaztak, majd onnan Prágába mentek, hogy az Európai Unió soros elnökségét betöltő Csehország vezetőivel tanácskozzanak az elképzelésről. Tervek szerint később egyeztetnek az összefogás lehetőségéről Belgiummal, Franciaországgal és Olaszországgal is, tehát azokkal az uniós államokkal, amelyeknek ugyancsak jelentős banki kintlévőségeik vannak a KKE-térségben. Pröll pénzügyminiszteri minőségében Ukrajnát, Romániát és Bulgáriát készül felkeresni, hogy a helyi bankok számára kiépítendő, egyebek között állami fedezeten nyugvó védőhálóról tárgyaljon.