Hátramenetben a lakáshitelezés

Januárban tovább csökkent a háztartások új lakáshitel-szerződéseinek értéke, elsősorban a svájcifrank-alapú lakáshitelek jelentős visszaesése miatt, az átlagos hiteldíjmutatók (THM) pedig minden devizanemben emelkedtek - közölte a Magyar Nemzeti Bank pénteken.

Az euróalapú lakáshitel-szerződések növekedése megállt januárban, és az előző hónaphoz képest kismértékben csökkent a forintban kötött új szerződések értéke is. A forintalapú lakáshitelek átlagos hiteldíjmutatója mintegy 14,5, a svájcifrank-hiteleké 7,5, az euróhiteleké 10 százalék volt.

A szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében mind az euró-, mind a svájcifrank-alapú új szerződések összege csökkent. December óta teljes egészében eltűntek a piacról a svájcifrank-alapú személyi hitelek, és a forintalapú személyi hitelek új szerződéses állománya is csökkent. Az euróalapú személyi hitelek állománya továbbra is elhanyagolható nagyságú.

A vállalati hitelek kamatai a legtöbb hiteltípus esetén csökkentek, az új szerződések összege nem változott jelentősen decemberhez képest. Mind a háztartások, mind a vállalatok esetében csökkent a forint- és euróbetétek új szerződéseinek értéke és az átlagos kamatláb is.

Januárban a háztartások által felvett hitelek átlagos hitelköltség-mutatója a lakáscélú és a személyi forinthitelek esetében emelkedett. A svájcifrank-hitelek közül a személyi hitelek hitelköltség-mutatója csökkent, ezzel szemben a gépjárműhiteleké jelentősen növekedett. Az euróban denominált új hitelek árazása decemberhez képest nem változott.

A nem pénzügyi vállalati hitelek kamatlába az 1 millió euró feletti euróhitelek kivételével csökkent. A szezonálisan igazított adatok szerint a háztartásoknál csökkent, a vállalatoknál pedig nem változott az új hitelszerződések értéke.

A háztartások esetében az új svájcifrank-alapú lakáshitel-szerződések jelentős, 52 százalékos csökkenése volt megfigyelhető a szezonálisan kiigazított adatokon, míg a forint- és az euróalapú lakáshitelek esetében mérsékelt csökkenés tapasztalható. A háztartások hitelezésén belül a másik jelentősebb mozgás az új svájcifrank-alapú szabad felhasználású hitelszerződések értékének csökkenése volt.

A betéti oldalon a havi átlagkamatlábak általános csökkenése volt megfigyelhető. A háztartások lekötött forintbetétei esetében a kamatlábcsökkenés majdnem elérte az 1 százalékpontot, a tavaly októberi 11 százalék körüli csúcsról 9 százalék közelébe került. Az euróbetéteknél a csökkenés meghaladta a negyed százalékpontot, 4,25 százalék körüli szintre esett vissza a kamat.

A januárban újonnan elhelyezett betétek szezonálisan igazított értéke a háztartások lekötött forintbetétei esetében mérsékelten, míg az euróbetétek esetében 20 százalékkal csökkent. A nem pénzügyi vállalati forint- és euróbetétek szerződéses értéke csökkent.