Eddig is híresen kerülték a kockázatot a hazai kisbefektetők, ami a nyílt végű befektetési alapok típus szerinti összetételén is látszik: évek óta elsősorban a legkisebb kockázatú pénzpiaci alapok és a tőkevédett (vagyis garantált) alapok voltak népszerűek, no meg az ingatlanalapok, amelyekről sokan azt hitték, hogy minimális a rizikójuk.
A pénzügyi válság szeptember-októberi felgyorsulása óta viszont a piac zsugorodott, amit elsősorban a még alacsonyabb kockázatvállalási hajlandósággal, a 10 százalék fölé szökő banki kamatok elszívó hatásával magyaráznak.
Egyre kevesebb a tőkegarantált alap
2007-ben, 2008 első felében még két-három hetente indultak új tőkevédett (garantált) alapok, illetve bocsátottak ki azokhoz hasonló működésű indexált kötvényeket. A tavalyi év végével azonban a kibocsátások is nagyon megritkultak, az összegek pedig papíronként néhány száz milliósra, jobb esetben 1-2 milliárdosra estek vissza.
Ugyanakkor először októberben, majd később a közelmúltban is bizonyos árszinteken sok hazai kisbefektető figyelmét felkeltették az olcsóvá vált részvények: az MNB adatai is azt mutatják, hogy a belföldiek a vételi oldalon álltak, sokan döntöttek a beszállás mellett, brókercégek szerint főleg az OTP részvényeit vették.
A devizások és a kincstárjegy-tulajdonosok jól jártak
A válság az utóbbi egy évben számos befektetést durván erodált: a BUX index értékének több mint felét elveszítette, az S&P-500 amerikai részvényindex nagyjából szintén, és vannak részvények - például amerikai pénzintézetek vagy ingatlancégek -, amelyek egy évvel korábbi értéküknek már csupán pár százalékát érik.
Aki azonban egy évvel ezelőtt rövidebb lejáratú magyar állampapírokba vagy bankbetétbe fektetett, azt semmilyen kár nem érte. Igen jól jártak a legtöbb devizafajta tulajdonosai is. A többéves kötvények - amint ezt a MAX kötvényindex is mutatja - ugyan néhány százalékos mínuszban vannak, a lejárathoz közeledve azonban lassan pluszba kerülnek.
A kelenlegi kilátások tekintetében vannak, akik részvénypiaci fordulatra várnak, ez ugyanis eddig többnyire hosszú hónapokkal megelőzte a reálgazdaság irányváltását. A pesszimistábbak szerint egyelőre az is bizonytalan, mikor látszik majd egyáltalán a válságból való kilábalás időpontja, így a részvénypiaci fellendülés kezdete is erősen kérdéses.
Magasak az állampapír-piaci hozamok
Megint mások úgy tartják, hogy a következő egy-két vagy még több év a kötvénypiacé lehet. Míg a részvénypiaci befektetések, a nyersanyagok és a devizák hektikusan ingadoznak, a kötvények kamatozása fix, ezért a velük kapcsolatos bizonytalanság a kibocsátó teljes tönkremenetelére korlátozódik, ez a rizikó pedig sokkal átláthatóbb. Értelemszerűen ezek azonban alacsonyabb, nullához közeli reálkamatot kínáló papírok.
A három- és ötéves magyar állampapírok jelenleg nagy tételben 13-14 százalékos hozamai ennél sokkal többet adnak, még további jelentős forintgyengülés esetén is. Szakértők más államok, illetve válogatott bankok vagy nagyvállalatok kötvényeit is vásárolják a régióban, mondván, azok hozama ennél is magasabb, és megfelelően diverzifikált portfólió esetén, ha egy kisebb részük csődbe megy is, a többire eső bevétel ezt kompenzálhatja.