Március végén az államháztartás hiánya várhatóan eléri az 589,5 milliárd forintot, ez az egész évre várt 730,5 milliárd forint nyolcvan százaléka. A kormány már februárban 200 milliárd forintos kiadáscsökkentésről döntött, és a tartalékok el nem költése további százmilliárd forintos mozgásteret biztosít.
A Pénzügyminisztérium (PM) a kormány által elfogadott 200 milliárd forinthoz képest akár ennek a dupláját, további 200 milliárd forintot is lefaragott volna az idei kiadásokból. Ám Gyurcsány Ferenc a 13. havi nyugdíj teljes megszüntetését, a szociális támogatások megkurtítását nem vállalta fel - pedig jövőre már 600 milliárd forinttal csökkentette volna a kiadásokat, ami az idei évre tervezett 730 milliárd forintos deficit tükrében rendkívül kedvező üzenet lett volna a piacok számára.
A PM több intézkedést is ajánl, amellyel komoly kiadáscsökkentést lehetett volna elérni: ilyen a 13. havi nyugdíjak teljes eltörlése vagy a társadalombiztosítási alapon járó gyermekgondozási díj két évről egy évre való csökkentése. A két intézkedés együttesen 225 milliárd forinttal csökkentené a kiadásokat - az más kérdés, hogy ezek eltörlése kiállna-e egy alkotmánybírósági eljárást, hiszen biztosítási alapú ellátásról van szó.
A tárca tervei szerint szóba került a távhő- és gázárkompenzáció teljes megszüntetése jövő januártól - ez utóbbi, mintegy évi hatvanmilliárd forintos megtakarítással járna -, ám mint közismert, ezt a lehetőséget sem támogatta a kormány.
A PM felvetette a lakás- és kamattámogatások befagyasztását is - erre a célra 205 milliárd forintot költ az állam -, ám korántsem lenne egyszerű ezt nullára redukálni, hiszen akár a lakáshitelek tömeges bedőléséhez is vezethet - nem beszélve a várható jogi következményekről. A kamattámogatások megszüntetése mellett, opcióként felmerült a szocpol és a félszocpol megszüntetése már ez évtől.