A válság híreit itt olvashatja!
A kelet-európai bankok a válság miatt egyre kevesebbet fektetnek be, egyre kevesebb hitelt adnak ki, ezzel hozzájárulnak a gazdasági recesszióhoz. Berglof szerint "az a legfontosabb, hogy a nyugat-európai bankoknak továbbra is ki kell segíteniük a kelet-európai fiókvállalataikat", amelyek nagyságrendileg 2000 milliárd dollárt buknak a válság következtében.
Véleménye szerint e források biztosítása nagyban hozzájárul a válság megoldásához. Kelet Európának körülbelül 200 milliárd dollárra lenne szüksége, hogy fedezze azokat a rövid lejáratú, külső hiteleket, amelyeket a régió bankjai külföldi hitelezőktől vettek fel - írja a Bloomberg.
Oroszország és Kazahsztán kivételével - amelyek tartalékaikat fel tudják használni a bankok támogatásához - ez az összeg 130 milliárd dollár, amelynek több mint felével a kelet európai bankok a nyugat-európai bankoknak tartoznak.
Az EBRD a tavalyi 5,8 milliárdhoz képest rekord mennyiségű 7 milliárd eurós tőkét fektet be Közép és Kelet-Európában ebben az évben. "Ez a célösszeg, azonban ha még több forrásra van szükség, akkor van lehetőség ennek kibővítésére" - mondta Berglof. Az EBRD 100 millió euró kölcsönt tervez adni a Banca Comerciala Romananak, Románia legnagyobb bankjának, 500 milliót Ukrajnának, a magyarországi OTP Bankkal viszont még tárgyalnak az összegről.
Berglof szerint a még soha nem tapasztalt méretű válság miatt még a legkörültekintőbb kormányok is rászorulhatnak a nemzetközi segítségre, és ezért nem kell őket stigmatizálni. A fejlesztési bank erre a régióra vonatkozó gazdasági növekedési rátát 0,1 százalékra csökkentette januárban, a novemberi 2,5 százalékos előrejelzéshez képest. Berglof elmondása szerint Ukrajna és Lettország van a legnehezebb helyzetben, míg Lengyelország és Csehország jobban tartja magát, mint a régió többi országa, mivel ezekben az országokban feszesebbre húzták meg a költségvetést.