Leminősítette a magyar adósságot az S&P

A Standard & Poor's hitelminősítő hétfőn "BBB"-ről "BBB mínusz"-ra csökkentette Magyarország hosszú lejáratú szuverén adósságának besorolását. A forint gyengült, a tőzsde esett a hír nyomán.

A Standard & Poor's "BBB"-ről "BBB mínusz"-ra csökkentése még éppen a befektetési kategóriában tartja Magyarország hosszú lejáratú szuverén adósságának besorolását, ennél lejjeb már a spekulatív besorolás kezdődik. A hitelminősítő a Bloomberg szerint a korábban prognosztizáltnál nagyobb recesszióval - a minősítő 6 százalékos visszaesést jósol szemben a kormányzat 3,5 százalékával - és a befektetői bizalom ennek nyomán megindult fogyásával indokolja a lépést. A hitelminősítő további negatív kilátásokkal övezte mostani lépését, egy esetleges újabb visszasorolás Macedóniáéval helyezné egy kategóriába a magyar besorolást.

A leminősítés nyomán gyengülésnek indult a forint, a magyar fizetőeszköz kurzusa 313 környékére esett az euróval szemben. A budapesti tőzsdeindex ugyancsak meredek esésbe kezdett a hír kijövetele után, s egészen 10 831 pontig süllyedt. Zárás előtt azonban korrigált a mutató, így a csengetés 10 893 ponton érte az indexet.

Az S&P leminősítésének hírére esni kezdtek a részvényárak. Különösen az OTP Bank és az MTelekom papírjainak árát érintette érzékenyen a leminősítés. A bankrészvények más esetekben erősen szoktak reagálni annak az országnak a makrogazdasági híreire, ahol működnek. A távközlési cég részvényének ára pedig osztalékpapírként az állampapírokéhoz hasonlóan mozog.

Egy lépésre a bóvli kategóriától

Ha az S&P az új szintről tovább rontja a hosszú futamú magyar adósosztályzatot, azzal Magyarország ennél a cégnél átkerülne a befektetésre ajánlott sávból a spekulatív, magas hozamú "BB" kategóriába. Jelenleg két EU-tagállam, Románia és Lettország besorolása van a "BB" sávban, "BB plusz" osztályzattal. Romániát az S&P mellett a Fitch Ratings is ezen a spekulatív besorolási szinten tartja nyilván.Románia az egyetlen EU-tagállam, amelyre több hitelminősítő is spekulatív osztályzatot tart érvényben.

A Standard & Poor's a magyar adósosztályzat hétfői rontását azzal indokolta, hogy tovább növekszik a közfinanszírozásra nehezedő nyomás a szükségestől elmaradó bevételek miatt, emellett növekszik a kormányadósság rátája is. Az S&P azzal számol, hogy emelkedni fog a nem teljesítővé váló kinnlevőségek aránya, tekintettel a gazdaság gyengülésére és a meggyengült forintra. Az S&P ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy hazai piacra kihelyezett hitelek mintegy fele devizaalapú.

Sötét jövőt jósol a hitelminősítő

A hitelminősítő előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék-érték (GDP) idén 6 százalékkal csökken, és jövőre is még 1 százalékos visszaesés várható. Emiatt nehezebb lesz tartani az idei, 2,9 százalékos felülvizsgált GDP-arányos államháztartási hiánycélt, ráadásul megnőtt a politikai bizonytalanság is, miután Gyurcsány Ferenc kormányfő gyakorlatilag lemondott.

A cég előrejelzése szerint a bruttó államadósság jövőre a GDP 83 százalékára nő a tavalyi 73 százalékról. Mindeközben a magánszektor teljesítményét is korlátozó fő szerkezeti problémák, például a közszféra nagy mérete és a még mindig "viszonylag nagyvonalú" szociális ellátó rendszer, továbbra is kezelésre várnak.

A többi minősítő is kockázatokat lát

Magyarországra a három nagy hitelminősítő jelenleg három különböző szuverén osztályzatot tart érvényben, ezek közül a Standard & Poor's által most megadott "BBB mínusz" a leggyengébb. A Fitch Ratings egy fokozattal jobb, "BBB" szintű, a Moody's Investors Service pedig még elsőrendű befektetői "A3"-as besorolással tartja nyilván a magyar adósságot. A Moody's magyar osztályzata három fokozattal jobb, mint az S&P-é. A Moody's tavaly novemberben rontotta le a korábbi A2-ről A3-ra Magyarország hitelminősítését.

Az év elején néhány hírügynökség is úgy vélte, hogy akkor a hitelminősítő tovább rontja az ország hitelbesorolását. Februárban azonban a Moody's közölte, hogy megfelelőnek tartja Magyarország A3-as hitelminősítését, bár a kilátások számos kockázatot rejtenek. Az Erste akkori piaci kommentárjából viszont az derült ki, hogy több piaci szereplő is a költségvetési kiadások jelentős csökkentésére várt. A bank befektetési szakemberei akkor azzal számoltak, hogy ez megtörténik és a hitelminősítés nem változik.

Kulcskérdés az új kormány programja

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a hitelminősítő Magyarország hosszú lejáratú szuverén adósság osztályzatának csökkentését a vártnál mélyebb recesszióval indokolta, illetve azzal, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára előirányzott államháztartási hiánycél tartásához további intézkedésekre lesz szükség. Az osztályzat rontása azt is jelenti, hogy Magyarországot már csak "egy küszöb" választja el attól, hogy a befektetési kategóriából is kikerüljön.

A kérdés, hogy milyen hatékony programmal tud előrukkolni és milyen gyorsan az új kormány - mondta. Az sem látszik ma még, hogy milyen támogatottságot élvezhet az új kormányprogram, a társadalmi támogatottság hiánya azonban egyértelmű - tette hozzá. Suppan Gergely szerint emiatt talán célszerűbb lett volna előre hozott választásokat tartani, de, mint mondta, az akkor felálló kormánynak sem lett volna sok választása, hasonló intézkedésekről kellett volna döntenie, mint a mostaninak, elképzelhető azonban, hogy magasabb társadalmi támogatottság mellett.

Hosszú távú stabilizálás szükséges

Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője is hasonlóan vélekedett. Úgy vélte, hogy egy további osztályzatrontásnak, ha nem lenne is nagyobb piaci, portfólióátrendező hatása, rendkívül rossz lenne az üzenete. A piac határozott programot vár az új kormánytól, és egyre többet.

Már nem csak rövid, de hosszú távon ható intézkedéseket is várnak annak érdekében, hogy a növekedési potenciál emelkedjen és a hosszú távú adósság alakulására is megnyugtató választ adjon a kormány. A költségvetési hiány tartását biztosító lépések szükségesek, de lehet, hogy kevesek lesznek, a strukturális reformok beindításával is foglalkoznia kell - méghozzá meggyőzően - a most felálló kabinetnek.

Kondrát Zsolt szerint a forint euróval szembeni gyengélkedését délutánig régiós hatások okozták, de egyértelműen a hitelminősítő bejelentése után "ugrott" fel 309 forintról 311 fölé az árfolyam.