A 200 millió eurós Nabucco-támogatás mellett több, Magyarország számára fontos energetikai, illetve vidék- és internetfejlesztési projekt is szerepel a listán - tette hozzá.
Elmondta, hogy az 5 milliárd euró előteremtéséhez külön tagállami befizetésekre lesz szükség. Magyarország esetében ez három évre - a 2009 és 2011 közötti időszakra - elosztva mintegy 12-13,5 milliárd forint befizetési kötelezettséget jelent, mintegy 300 forintos euróárfolyamon számolva.
Korábban azt tervezték, hogy a tavalyi közösségi költségvetésből megmaradt pénzeket csoportosítják át erre a célra, de mivel ez a költségvetési szabályokkal nem állna összhangban, az idén kezdődött három éves időszakra elosztott tagállami hozzájárulásokból adják össze a szükséges összeget.
Hálózatok összekötése
Gyurcsány közlése szerint a Nabucco projekten kívül Magyarország kedvezményezettje lesz a magyar-szlovák, a magyar-román és a magyar-horvát gázvezeték-összeköttetés megteremtéséhez adandó támogatásnak, ami az első két esetben 30-30, horvát relációban 20 millió euró. A magyar-osztrák elektromosvezeték-összeköttetés projektje 20 millió eurót kap. A szélesebb térségben a gázáramlási irány megfordításához szükséges fejlesztésekre 80 millió eurót szán az EU.
A fentiek alapján a Magyarország területén megvalósuló energetikai beruházások révén 15-18 milliárd forintnyi támogatásra lehet számítani. A Nabucco magyarországi szakaszára jutó támogatási összeg 15-21 milliárd forint. További vidékfejlesztési és internetfejlesztési támogatásra Magyarország esetében 13,5 milliárd forint jut. Ezen aktívumokkal áll szemben a magyar tagállami befizetési kötelezettség, 12-13,5 milliárd forint nagyságrendben.
Van európai szolidaritás
Ebből következően Magyarország - a Nabucco-támogatás nélkül számolva - a szóban forgó három év alatt 16,5-18 milliárd forinttal többet kap, mint amennyit befizet. Ha a Nabucco-támogatást is figyelembe vesszük, akkor az egyenleg ennél is jobb, 33-39 milliárd forint aktívum. "Minden vita ellenére igenis létezik az európai szolidaritás" - állapította meg a magyar kormányfő.
Kifejtette, hogy az európai válságkezelés egyfelől a gazdaság élénkítését jelenti költségvetési eszközökkel, másfelől a hatékonyabb nemzetközi szabályozás megteremtését. Kitért arra, hogy Európában sűrűbb a szociális védőháló, mint az Egyesült Államokban, és hogy a válságból való kilábalás módszerei sem teljesen azonosak. Most - tette hozzá - az EU-nak meg kell néznie az eddig tett intézkedések hatását, és majd a következő félévben lehet eldönteni, van-e szükség további intézkedésekre.
Mélyebb a válság: takarékoskodni a puskaporral
Utalt azonban Gyurcsány Ferenc arra, hogy Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke azt mondta a csúcstalálkozó résztvevőinek: a válság mélyebb lesz, mint amilyennek most látjuk. A magyar kormányfő szerint ebből az következik, hogy a válságkezelő intézkedésekkel "ne lőjük el az összes puskaport a csata elején".
A miniszterelnök a csúcstalálkozó záró következtetései közül kiemelte, hogy a résztvevők leszögezik: az anyabankok támogatása nem köthető a leánybankok támogatásának korlátozásához. Azt is hangsúlyozzák, hogy a pénzügyi piacok közös szabályait és felügyeletét illetően őszre meg kell születniük a konkrét javaslatoknak.
Az uniós energia- és klímavédelmi politikával kapcsolatban Gyurcsány közölte: az állam-, illetve kormányfők arra kérték az EU legfőbb végrehajtó testületét, az Európai Bizottságot, hogy 2010 elejéig tegyen javaslatot az EU új energiabiztonsági és infrastruktúrafejlesztési programjára.
Erősítik a keleti kapcsolatokat
Másfelől - tette hozzá - végig kell gondolni, hogy jók-e azok a szabályok, amelyeknek garantálniuk kellene, "hogy a megrendelt és megvásárolt gázt megkapjuk és eljut hozzánk." Ezért azt kéri a tagállami kormányokat képviselő Tanács, hogy vizsgálják felül azokat a jogi kereteket, amelyek feladata ilyen garanciák nyújtása. Az Európai Bizottság már a következő európai tanácsülésen tájékoztatást ad ezzel kapcsolatban, és akkor majd el lehet dönteni, hogy szükség van-e további beavatkozásra.
A csúcstalálkozó résztvevői közös nyilatkozatot tesznek az EU keleti partnerségének - az Ukrajnával, Moldovával, Fehéroroszországgal, Azerbajdzsánnal, Grúziával és Örményországgal ápolt kapcsolatoknak - a megerősítése ügyében. Ez a partneri viszony - mondta Gyurcsány - kevesebb, mint az uniós tagság, de több, mint harmadik országokkal való átlagos együttműködés. A magyar kormányfő hozzátette: a tagállamok többsége szeretne pozitív üzenetet küldeni a keleti partnerségben részes államoknak "egy nyitottabb vízumpolitikára vonatkozóan".
A lisszaboni szerződés ügyében az ír miniszterelnök a csúcstalálkozón "óvatos bizakodásra okot adó" tájékoztatást adott a várhatóan ősszel sorra kerülő, következő népszavazásról, a Cseh Köztársaság pedig arról, hogy az alsóházi ratifikációt követően a szerződés megerősítése heteken belül a szenátus napirendjére kerül - közölte a magyar miniszterelnök.
A csúcsértekezlet záró következtetései közé - annak érdekében, hogy simábbá tegyék a lisszaboni szerződés cseh ratifikációját - bekerült egy olyan lábjegyzet, amely hangsúlyozza a visszamenőleges hatály tilalmának elvét.