Az újság értesülése szerint a Cheuvreux értékforgalmazó vezetősége egyszerre döntött a jutalmak kiosztásáról 51 millió eurós értékben (tavaly 82 millió eurós értékben fizettek ki prémiumokat) és egy 32 milliós átszervezési tervről, amelyben 75 munkahelyet kívánnak felszámolni.
A héten ez a harmadik "prémiumbotrány" Franciaországban. Kedden szintén a Libération hozta nyilvánosságra, hogy a világ egyik legnagyobb autóalkatrész-gyártója, a tavalyi évet 207 millió eurós veszteséggel záró és szintén állami tőkeinjekcióban részesült Valeo leköszönő elnök-vezérigazgatójának 3,2 millió eurós végkielégítést tervez kifizetni a cég igazgatótanácsa. A kormány tagjai és a nagyvállalkozók szövetségének (Medef) elnöke is felszólították a vezetőt, hogy mondjon le az összegről.
A Valeo-botrány néhány nappal azután robbant ki, hogy a szintén állami - 1,7 milliárd eurós - mentőövben részesült Société Générale bank vezetői több tízezer részvényopcióhoz jutottak. A felháborodást követően a bankvezetők végül lemondtak előnyös árú részvényvásárlási elsőbbségükről.
Nicolas Sarkozy államfő szerda este a válságkezelésről tartott több, mint egyórás beszédében megismételte, hogy a válságban az állami segítségre igényt tartó vagy leépítést elindító pénzügyi intézmények és vállalatok vezetői nem vehetnek fel jutalmat, végkielégítést, illetve nem juthatnak részvényopciókhoz, de a várakozásokkal ellentétben törvényi szabályozást nem helyezett kilátásba a kérdésről.
Az úgynevezett arany ejtőernyősök, azaz a vállalatokhoz kívülről nagy pénzért különleges szerződésekkel hozott felső szintű vezetők juttatásainak egy része, például a leköszönő vállalatvezetők magas végkielégítései a válságtól függetlenül is már vagy tíz éve okoznak botrányokat Franciaországban.