Mégis szükség lehet a Kelet-Európa-tervre

Liaquat Ahamed, az Aspen Biztosító Holding igazgatója szerint szükség van Kelet-Európa kisegítésére. A New York Times véleményrovatában megjelent írás említi, hogy Magyarország javaslatot tett egy 240 milliárd dolláros - a Gyurcsány Ferenc-féle 180 milliárd eurós - pénzügyi csomagra.

A szerző szerint sokkal nagyobb a baj, mint ahogy az ma látszik vagy amilyen a nagy gazdasági világválság (1929-33) idején volt. Akkor nem értették meg a gazdaság működését, az vezetett a súlyos recesszióhoz. Ma viszont a politikai akarat nincs meg a megoldáshoz, amely gazdasági katasztrófához vezethet.

A kelet-európai országok bankjainak bedőlése magával ránthatja a nyugati pénzintézeteket is. A legnagyobb veszélyben Ausztria és Olaszország van, ugyanis az olyan cégek, mint például a Bank Austria, az Erste vagy az UniCredit óriási befektetésekkel van jelen a térségben. Az osztrák bankok hitelei a régióban elérik az országuk GDP-jének 70 százalékát.

A következmények között említette a társadalmi konfliktusok megnövekedését és az európai integráció széthullását. Szerinte a német és francia adófizetők nem segítenek az osztrák bankokon és a magyar lakástulajdonosokon, miután nincs magas szintű hatóság az országok felett, amely megtehetné, hogy utasítsa a hivatalokat. Amerikában az államok feletti szövetségi hatóság ezt megteheti.