A felügyelet 18 magán-nyugdíjpénztár és 63 önkéntes nyugdíjpénztár tavalyi nettó hozamrátáját, az 1999-2008 és a 2004-2008 közötti időszakra vonatkozó átlagos éves hozamrátáját közölte. Két évvel korábban 18 magán-nyugdíjpénztár és 68 önkéntes nyugdíjpénztár hozamairól számolt be a felügyelet, tavaly viszont nem változott a pénztárak száma.
Itt megnézheti nyugdíjpénztára hozamát
A kedden közzétett adatok szerint a választható portfóliót nem működtető pénztárak tavalyi vesztesége átlagosan +15,7 százalék volt, 10 éves hozamuk viszont +6 százalékot tett ki. A választható portfóliós rendszert bevezetett intézmények 10 éves mutatója +5,5 százalék, tavalyi teljesítményük -22,9 százalék volt.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak teljesítménye 1999 és 2008 között évi +6,9 százalék volt, míg a tavalyi átlaghozam -10,7 százalékra rúgott. A hozamok mértékét csökkentette, hogy az árfolyamok visszaesése nem csak a részvényeknél volt, hanem a biztonságosnak tekintett állampapíroknál is, amelyek közel 60 százalékát képviselik a pénztári befektetéseknek.
Erősen szóródtak a tavalyi hozamok
Tavaly a választható portfólióra még át nem tért magánnyugdíjpénztárak hozama -7,94 százalék és -22,14 százalék között szóródott. A legjobb hozamot a Vasutas Nyugdíjpénztár, a legrosszabbat a Prémium Magánnyugdíjpénztár produkálta.
A három portfóliót kínáló magánnyugdíjpénztárak közül tavaly mindhárom portfóliócsoportban az AXA Nyugdíjpénztár magánpénztári ága érte el a legjobb hozamokat. A klasszikus portfóliójuk értéke 6,26 százalékkal nőtt, a kiegyensúlyozott 5,43 százalékot, a növekedési 14,46 százalékot veszített értékéből.
A klasszikus portfóliók közül a legalacsonyabb hozamot, 12,68 százalékos veszteséget az ING Nyugdíjpénztár produkálta. A kiegyensúlyozott portfóliók közül 17,18 százalékos veszteséggel szintén az ING Nyugdíjpénztár hozama volt a legalacsonyabb. A növekedési portfóliók közül az OTP Magánnyugdíjpénztár 32,95 százalékos vesztesége volt a legnagyobb.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak közül tavaly a legjobb eredményt, 9,02 százalék hozamot az Életút Első Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár érte el. A legnagyobb visszaesést, 32,67 százalékos értékvesztést az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár produkálta.
Komoly veszteség volt tavaly világszerte
Mind a magyar, mind a közép-európai részvények árfolyama átlagosan több mint felével zuhant az elmúlt év folyamán, és ezt a csökkenést a pénztárak befektetési stratégiáján belül a biztonságot, a stabilitást megtestesítő magyar állampapírok hozama nem tudta ellensúlyozni. A globális pénzügyi válság miatt Magyarországhoz hasonlóan a világ számos pontján negatív nyugdíjpénztári hozamokat értek el 2008-ban. A veszteség mértéke természetesen a befektetési portfólióktól függött.
Írországban 34,8, Belgiumban 25,2, az USA-ban 22,1, Ausztriában 13,1, Lengyelországban 14,2, Szlovákiában 6,7 százalék veszteséget könyveltek el tavaly. A szélesebb értelemben vett nyugdíjcélú megtakarítások értéke 5 ezer milliárd dollárral csökkent tavaly október végéig, 2008 egészében pedig a veszteség elérheti az 5500 milliárd dollárt a fejlett országokat tömörítő OECD adatai szerint.
Extra biztonságos csomag nyugdíj előtt állóknak
Erdős Mihály, a PSZÁF főigazgató-helyettese az adatok közlése kapcsán tartott sajtótájékoztaóján jó ötletnek tartotta a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, Nagy Csaba által a közelmúltban ismertetett elképzelést, amely szerint a nyugdíjhoz nagyon közel állók számára olyan portfóliót kellene bevezetni, amely még a klasszikusnál is alacsonyabb rizikójú, még az állampapírok kockázatát sem éri el.
A főigazgató-helyettes felhívta a figyelmet arra: a nyugdíjkorhatár elérésekor nem kötelező felvenni a megtakarítást sem a magán-, sem az önkéntes pénztárból, így akinek az élethelyzete megengedi, kivárhatja, amíg az árfolyamok növekedése megindul.
Három portfólió küzül választhattak a tagok
A magánnyugdíjpénztárak egy része már tavaly is választható portfóliós rendszer alapján fektette be a tagok pénzét. Ők a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő alapján a tagokat három különböző befektetési csoportba sorolták be (klasszikus: a nyugdíjkorhatár betöltéséig legfeljebb 5 év van, kiegyensúlyozott: a nyugdíjkorhatár betöltéséig legalább 5 és legfeljebb 15 év van, a növekedési: legalább 15 év van a nyugdíjig). A tagnak ugyanakkor megvan a szabad választási lehetősége a portfóliók között (kivétel: akinek kevesebb, mint 5 éve van hátra a nyugdíjig, az nem választhatja a növekedési portfóliót).
A rendszer bevezetésére a pénztáraknak 2007. január 1-től nyílt lehetőségük, kötelezővé pedig 2009. január 1-től vált. 2008 végére 8 pénztárnál működött választható portfóliós rendszer. Az átállás kockázatainak csökkentése érdekében, 2008. októberben módosultak a választható portfóliós rendszer szabályai, az alábbiakban részletezett befektetési arányok elérésének határideje 2009. június 30. helyett 2011. június 30. lett, nagyobb befektetési döntési szabadságot adva ezzel a pénztáraknak a következő két évben.
A növekedési portfóliók vesztesége a legnagyobb
A növekedési portfólióban - ahova az automatikus besorolás alapján a pénztártagok túlnyomó többsége tartozik - a kockázatosabbnak tekinthető részvények, illetve a részvénybefektetéseken alapuló kollektív befektetések aránya legalább 40 százalék kell, hogy legyen, azzal a várakozással, hogy ezen hosszú időszak - legalább 15 év - alatt az ilyen típusú befektetések teljesítenek jól.
Ez a nagyobb részvényhányad azt eredményezi, hogy gyakoribbá válnak a hozamingadozások mind negatív, mind pozitív irányban. A klasszikus portfólió alapvetően állampapírokat tartalmazhat, a részvényarány maximum 10 százalék, az ide tartozó tagok pénzét kevésbé kockázatos befektetési eszközökbe fektetik a pénztárak, annak érdekében, hogy lehetőség szerint biztosítsák a közvetlenül nyugdíj előtt álló tagok befektetésének rövid távú értékállóságát. A kiegyensúlyozott portfólió kockázati szintben a klasszikus és a növekedési között található.