Válságban is kell a képzett munkaerő

Szakképzett, nyelveket beszélő munkaerőre a válság idején is szükség van, a kevés tapasztalat sem akadály. Ám a rugalmasság minden eddiginél fontosabb: lehet, hogy más városba kell költözni, vagy eltérő beosztásra kell felkészülni.

Milyen beosztásokra keresnek embereket a cégek válság idején? - tettük fel a kérdést a munkaerőközvetítéssel foglalkozó Trenkwalder Kft. ügyvezető igazgatójának, Szabó Tamásnak. Az ügyvezető szerint szinte minden beosztás iránt van kereslet, de kisebb arányú a megszokottnál.

A termelőszektorokban - ezen belül is az autóiparban és az elektronikában - nagyobb mértékben érezhető a visszaesés. A válság hatással volt a kereslet megoszlására, az érzékenyen érintett ágazatokban - mint például az ipar -, csökkent a munkaerő iránti érdeklődés; ezzel szemben a kevésbé, illetve a nem érintett szektorokban, például a kereskedelemben és a szolgáltatások terén az igény szinte változatlan - mondta Szabó.

Csökken, de nem szűnt meg a kereslet, jöhet a minőségi csere

A munkaerő-közvetítő és kiválasztó cégek szolgáltatásai iránt érezhetően - egyes becslések szerint harminc százalékkal - csökken az igény - írja az [origo] vállalkozói negyede. Az [origo] partnere, a Jobpilot Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Buda Szabolcs szerint azonban tévhit, hogy leállt volna az álláspiac. Az ajánlatok száma kevesebb ugyan, de ez nem magyarországi sajátosság - tette hozzá az ügyvezető.

A Jobpilot adatai szerint egész Európában természetes módon csökkent a nyitott állások száma. A hazai hiányszakmák (könyvelés, informatika, mérnöki pozíciók) megmaradtak. Az [origo] Állás rovatában most is közel kétezer hazai és több mint egymillió nemzetközi lehetőség található.

A válság lehetőséget biztosít a munkáltatóknak a minőségi cserére. Most a jó szakember olcsóbban elérhető, a gyengébben teljesítőktől megszabadulhatnak és ugyanannyi pénzért jobbra válthatnak a cégek. "Még a kapós álláskeresők is lejjebb adtak fizetési elvárásaikból" - jegyezte meg Buda Szabolcs.

Hosszabb lett ugyanakkor az álláskeresési idő. A munkáltatók válogathatnak ugyanis a jelentkezők közül. Az is igaz azonban, hogy az állással rendelkező szakembereket más cégtől nehezebb elcsábítani, csökkent a váltási szándék, jobban megbecsülik ilyenkor a munkavállalók munkahelyüket - teszi hozzá a Jobpilot vezetője.

A legkeresettebb szakmák

Jelenleg az állásajánlatok közel 60 százalékát, az IT/távközlés, illetve a mérnöki ajánlatok teszik ki. Pénzügyi és beszerzés/logisztikai területen érezhető leginkább visszaesés a hirdetések arányában, az összes álláshoz viszonyítva. Az első hat kategória sorrendje nem változott az elmúlt fél évben az [origo] Állás rovatában.

Az IT/telekommunikáció 34 százalékkal vezet, aztán a műszaki és mérnöki ajánlatok következnek 24 százalékkal, majd a pénzügy/kontrolling jön 21 százalékkal. Az értékesítés a negyedik (16 százalék), az adminisztráció és jog pedig 9 százalékkal az ötödik. A hatodik helyen a beszerzés és logisztika áll 5 százalékkal. (Egyes állásajánlatok több kategóriához is kapcsolhatók.)

Az állásajánlatok 54 százalékában elvárt az angol nyelvtudás, 8 százalékukban a német, 4 százalékban az egyéb nyelv ismerete. Az állások 80 százaléka a fővároshoz vagy Pest megyéhez köthető Buda Szabolcs szerint. (A válság előtt ez az érték 70-75 százalékon mozgott, tehát vidéken egy kicsivel nagyobb a visszaesés.) A központi régiót Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj, Győr-Moson-Sopron megyék követik, de ezek is nagyon lemaradtak Budapesttől és Pest megyétől - tudtuk meg a Jobline Kft.-től.

A Dél-Alföldön is sok az új munkahely

"A vállalati szektor munkaerőigénye a gazdasági válság és a foglalkoztatási holtszezon együttes hatásaként jelentős mértékben visszaesett" - közölte az Szociális és Munkaügyi Minisztérium az [origo] kérdésére. A munkaügyi szervezethez 2009 januárjában bejelentett, nem támogatott álláshelyek száma a központi régióban (2,5 ezer), a Dél-Alföldön (1,7 ezer) és a Nyugat-Dunántúlon (1,6 ezer) volt a legmagasabb.

Januárban száz álláskeresőre a legtöbb támogatás nélküli új munkaerő-bejelentés a központi régióban (öt) és a Nyugat-Dunántúlon (négy) állt rendelkezésre. A munkaügyi szervezet tudomására jutott 10 fő feletti munkahelyteremtések számának összesítése szerint február hónapban 54 vállalkozás, 1600 munkahely létesítését jelezte. Ebből 460 az észak-alföldi, és 427 a nyugat-dunántúli régióban létesül.

Pénzügyi ismeret + kevés tapasztalat

A Manpower Kft. budapesti regionális vezetője, Székelyné Németh Krisztina az [origo]-nak elmondta: jelenleg általában shared service centerekbe (vállalati szolgáltató központokba) próbálnak megfelelő alkalmazottakat találni. Jellemzően pénzügyi területre, viszonylag kevés tapasztalattal, az angol nyelvismeret mellett, speciális nyelvtudással keresnek munkaerőt a cégek. Így például igény van angol-holland, angol-dán vagy angol-héber nyelveken beszélő munkatársakra.

A budapesti regionális vezető szerint továbbra is keresnek szakképzett munkaerőt. Itthon, a szakmunkások közül elsősorban az elektroműszerészekre van igény. Általában - akárcsak a pénzügyi területen - a szaktudás, a specializáció a lényeges. Külföldi munkavégzésre is van lehetőség, bár korlátozott mértékben: például Angliában, Hollandiában továbbra is igényt tartanak a szakképzett magyar munkavállalókra. Igaz, ezek a lehetőségek is szűkülnek.

Az is lényeges, hogy a rugalmasság, a mobilitás egyre inkább fontossá válik. Ez azt jelenti, hogy a betöltött pozíciók, és a munkavégzés helyszíne manapság könnyen változhat, így a munkavállalóknak alkalmazkodniuk kell a változó követelményekhez.

Jobb helyzetben a szolgáltatási szektor

A szolgáltatási szektor, a termelő szektorokkal szemben jobb helyzetben van - állapította meg Szabó Tamás. Az iparilag fejlett területeken, különösen az ország nyugati részében jobban visszaesett a szak- és betanított munkások iránti igény. Szabó hangsúlyozta azonban, hogy ebben a térségben a létszámingadozás a válságmentes időszakban is jellemző volt, méghozzá a termelés hullámzásából fakadóan.

"Magyarországon a válság nagyobb mértékben az iparilag fejlett régiókat, tehát az ország nyugati felét érintette. Az egyes régiókon belül is kimutatható azonban differenciálódás a cégek elhelyezkedésének függvényében, illetve aszerint, hogy mely cégeket érintette jobban vagy kevésbé a krízis" - fogalmazott a Trenkwalder ügyvezetője.

Mindazonáltal a Manpower Kft. illetékese, Székelyné Németh Krisztina szerint továbbra is Budapesten, Közép-Magyarországon, illetve Nyugat-Magyarországon érdeklődnek a munkaadók az új munkaerő iránt.

A Dunántúlon bocsátották el a legtöbb embert

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SzMM) az [origo] kérdésére azt közölte, hogy a regisztrált álláskeresők száma a közép-és nyugat-dunántúli régióban nőtt a leggyorsabb ütemben, az egy évvel korábbihoz képest. Ebben a térségben érvényesült leginkább a világgazdasági válság hatása. Komárom-Esztergom megyében 35 százalékkal, Fejér megyében 26 százalékkal, Győr-Moson-Sopron megyében 25 százalékkal és Veszprém megyében 24 százalékkal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma.

A munkanélküliségi ráta ugyanakkor ezekben a megyékben rendre alacsonyabb az országos átlagnál, ami azt jelzi, hogy a foglalkoztatás átmeneti visszaesése ellenére a munkaerő-piaci helyzet a közép- és nyugat-dunántúli régióban továbbra is kedvezőbb az országos átlagnál.

A KSH munkaerő-felmérése szerint 2008-ban a munkanélküliségi ráta a Közép-Dunántúlon 5,8 százalék, a Nyugat-Dunántúlon pedig 4,9 százalék volt. Ezen belül a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta Győr-Moson-Sopron megyét jellemezte, ahol 3,5 százalék volt a munkanélküliség szintje 2008-ban.