Az Erste elemzője, Miró József szerint ha valóban nem sikerül a Szurgutnak bejegyeztetnie magát a részvénykönyvbe, akkor az orosz cég nem tudja megvédeni érdekeit, és a közgyűlésen további védelmi mechanizmusokat építhetnek be, így például a menedzsment (igazgatótanács) tagjait csak 75 százalékos többséggel lehetne visszahívni. Így az ellenséges felvásárlás esélyei tovább csökkennek, a Szurgut sikere pedig egyre valószínűtlenebb.
Az Erste elemzője az [origo]-nak elmondta, hogy továbbra is valószínűsíthető: a Szurgut nem feltétlenül magának vette meg a Mol 21,2 százalékos pakettjét, hanem a Lukoilnak vagy Gazpromnak adhatja tovább a részesedést, esetleg meg is oszthatja azt.
A hatályos gáztörvény szerint az 5 százalékos részesedést (sőt minden újabb 5 százalékot) azonnal jelenteni kell az energiahivatalnál. Egészen 25 százalékig, mivel ennél nagyobb részesedés megszerzéséhez már ennek engedélye is szükséges.
Ennek elmaradásával a részvénykönyvbe sem szabad bejegyezni, így a részvényekhez kapcsolódó jogokkal sem élhet a tulajdonos. Ezt azt jelenti, hogy osztalékfizetésre sem jogosult, és nem is szavazhat a közgyűlésen.
A Magyar Energia Hivatal megerősítette, hogy létezik ez a szabályozás, de arról nem nyilatkoztak, hogy a Szurgutnyeftyegaz eleget tett-e ennek a kötelezettségnek. A Mol kommunikációs igazgatója, Ferencz I. Szabolcs azt mondta, hogy részvényesekkel kapcsolatban nem adhatnak ki információt.
Mint ismeretes, a Szurgutnyeftyegaz az OMV-től március végén szerezte meg a 21,2 százalékos részesedést 1,4 milliárd euróért. A Napi Gazdaság szerint a közgyűlésre meghívottak megfeleltetési fordulónapja április 9-én volt. Ha valóban nem jelentette részesedését az orosz cég, akkor megfigyelőként sem vehet részt a közgyűlésen.