Komoly tőkepiaci és makrogazdasági következményei lennének, ha az ország adósbesorolása a befektetőknek ajánlott kategóriából átkerülne a befektetőknek nem ajánlott kategóriába. Jó eséllyel érezhetően gyengülne a forint, a tőzsdei árfolyamok lejtőre kerülnének, és a kamatemelést is nehezen lehetne elkerülni - derül ki a pénzügyi szakértők [origo]-nak adott válaszaiból. Szerintük a hét eleji leminősítések arra figyelmeztetik a magyar politikusokat, hogy a bizonytalanság fokozása helyett a kiszámíthatóság irányába vigyék az ország gazdaságát.
Hétfőn a Standard & Poor's BBB-ről BBB mínuszra, kedden pedig a Moody's A3-ról Baa1-re rontotta Magyarország hosszú lejáratú szuverén adósságának besorolását (a Fitch Ratings még nem lépett, de a hónap elején negatívra rontották a magyar kilátásokat). A leminősítések közül komolyabb piaci hatása az S&P lépésének volt, amit elsősorban az magyaráz, hogy erre a másik előtt került sor, illetve hogy a Moody's esetében a ténylegesnél nagyobb visszaminősítést vártak a befektetők.
Komolyabb hatása is lehetett volna
A Wall Street Journal (WSJ) tudósítása szerint az S&P lépésének érezhető piaci következményei voltak, az ötéven belüli magyar államcsőd elleni biztosítás díja több hete nem látott szinre, napon belül 40 bázisponttal 518 bázispontra nőtt. Ez azt jelenti, hogy 10 millió dollárnyi magyar állampapír bedőlése elleni biztosítás 518 ezer dollárba kerül, szemben a pénteki 478 ezer dollárral. A hitelminősítő szerint a magyar államadósság 2010-ben a bruttó hazai termék (GDP) 83 százaléka lesz, szemben a tavalyi 73 százalékkal.
A forint hétfőn is gyengült a hírre, az euróval bőven 310 forint fölött is kereskedtek, míg az S&P bejelentése előtt 305-306 forint körül violtak a jegyzések. Piaci szakértők az [origo]-nak elmondták, hogy a forint reakciója sokkal nagyobb is lehetett volna, ha a devizapiacot "nem torzítaná el" a jegybank szóbeli, illetve akár esetleges beavatkozása. "A magyar gazdaság teljesítménye alapján a forintnak jóval gyengébbnek kellene lennie, az árfolyamot már egy jó ideje az fogja meg hogy a jegybank egyértelnművé tette: nem tartja megengedhetőnek a további gyengülést" - fejtették ki többen is.
Nagyon közel a bóvli státusz
Ha az S&P egy lépessel tovább rontja a magyar adósosztályzatot, akkor Magyarország átkerülne a befektetésre ajánlott sávból a spekulatív, magas hozamú "BB" kategóriába, azaz a magyar állampapírok bóvlikötvényekké (spekulációs fokozatú, nagy haszon lehetőségét, nagy kockázattal hordozó kötvényekké) válnának. Kedden már az amerikai Forbes című üzleti magazin is arra figyelmeztetett, hogy Magyarország adósságosztályzata a bóvli kategória felé tart. A lap szerint a politikai bizonytalanság közepette a S&P leminősítése csak olaj volt a tűzre a gazdasági válságban.
Jelenleg két EU-tagállam, Románia és Lettország besorolása van a "BB" sávban, "BB plusz" osztályzattal. Romániát az S&P mellett a Fitch Ratings is ezen a spekulatív besorolási szinten tartja nyilván. Románia az egyetlen EU-tagállam, amelyre több hitelminősítő is spekulatív osztályzatot tart érvényben.
A térségbeli országok hosszú futamidejű besorolásai a hitelminősítőknél
S&P | Fitch | Moody's | |
Bulgária | BBB | BBB mínusz | Baa3 |
Csehország | A | A plusz | A1 |
Észtország | A | A mínusz | A1 |
Horvátország | BBB mínusz | BBB mínusz | Baa3 |
Lengyelország | A mínusz | A mínusz | A2 |
Lettország | BB plusz | BBB mínusz | Baa1 |
Litvánia | BBB | A mínusz | A2 |
Magyarország | BBB mínusz | BBB | Baa1 |
Oroszország | BBB | BBB | Baa1 |
Románia | BB plusz | BB plusz | Baa3 |
Szlovákia | A plusz | A plusz | A1 |
Szlovénia | AA | AA | Aa2 |
Ukrajna | CCC plusz | B | B1 |
Michael Ganske, a Commerzbank feltörekvő piaci elemzője szerint a magyar gazdaság, amely fokozatosan készülődik az euróövezethez való csatlakozásra, befektetéseket vonzott olyan alapok részéről, amelyek hasznot akarnak húzni az átállásból. Ezek az alapok azonban nem fektethetnek be a bóvli kategóriába eső termékekbe, így ha Magyarország adósbesorolását tovább rontják, ezek a befektetők kivonulnak a piacról.
Minden átminősítés fontos
"A befektetők minden átminősítést figyelembe vesznek, mert belső szabályzataik többnyire arra kötelezik őket, hogy ilyen esetekben csökkentsék, vagy növeljék az átértékelt értékpapír arányát befektetéseik között" - mondta az [origo]-nak Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa.
Egy leminősítés után kevesebben fektetnek az adott ország pénzügyi eszközeibe, és többen vonják ki belőlük a pénzüket. Ennek hatására gyengül az ország nemzeti valutája, csökken az értékpapírok árfolyama, emelkedik a kamatszint. A nemzeti valuta gyengülésének hatására felpörög az infláció, csökken a jövedelmek és a vagyonok reálértéke, szétzilálódik a gazdaság.
Mivel az új államkötvények csak magasabb kamat mellett bocsáthatóak ki ilyenkor, ezért ilyen helyzetben nőnek az állam kamatkiadásai. Jelenleg Magyarországon ez csak korlátozottan érvényesül, a magyar állam ugyanis tavaly október óta gyakorlatilag nem bocsát ki állampapírokat, az adókból nem fedezhető kiadásait és a lejáró adósság megújítását az IMF-hitelből finanszírozza.
Még az idén spekulatívvá válhatunk
Minden leminősítés fontos hír, de a bóvli kategóriába való átugrás természetesen a többinél is hangsúlyosabb. "A többi leminősítéssel megegyező irányú, de azoknál jóval erőteljesebb folyamatok történnének, ha az ország adósbesorolása a befektetőknek ajánlott kategóriából átkerülne a befektetőknek nem ajánlott kategóriába" - állítja Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
A bóvlikategóriából sok alapnak autómatikusan ki kell szállnia
A szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy ez az idén megtörtéhet, de néhány hónapon belül szerinte erre semmiképp sem lehet számítani. Egy ilyen helyzetben nagyon megnehezülne a magyar államadósság finanszírozása, ezért a szakértők úgy vélik, hogy célszerű mindent megtenni annak elkerülése érdekében
Nem zárható ki, hogy Magyarország hamarosan a spekulatív sávba kerül - fejtette ki a Marketwatch-nak Win Thin, a Brown Brothers Harriman & Co elemzője, aki szerint az európai, közel-keleti és afrikai feltörekvő országok (EMEA) legtöbbje soha nem érdemelte meg a befektetési fokozatot, így most csak korábbi hibát kottigálja a piac a leminősítésekkel.
A politikai kockázatot kell csökkenteni
"A politikai kockázat csökkenthető a leggyorsabban és a legolcsóbban" - véli Petschnig Mária Zita. Szerinte a hét eleji leminősítések egyértelmű üzenetet jelentenek a magyar politikusok számára, hogy csökkentésék a bizonytalanságot, növeljék a kiszámíthatóságot és minden cselekedetüknél megfontolják annak a befektetőkre gyakorolt következményeit is. Úgy véli, a kormány közeli politikusoknak nem szabadott volna fokoznia a kormányfőváltás körüli bizonytalanságot, az ellenzéknek pedig rögtön jogtalannak minősíteni az eljárást.
Török Zoltán szerint akkor kerülhetjük el a további leminősítést, ha az új kormány határozott és hiteles lépeseket tesz az államháztartási hiány csökkentése érdekében és azoknak meg is lesznek az első látható eredményei. Török úgy véli, ilyen esetben néhány negyedév alatt visszatérhet a befektetők bizalma.