Húsz forinttal olcsóbb euró, száguldó OTP

Nem rajtunk múlott, de az utóbbi bő egy hétben remekelt a forint és a tőzsdei árfolyamok is komoly emelkedést mutattak. Az árakat egyértelműen a nemzetközi hangulat alakítja, a magyar eseményeknek szinte semmi befolyása nincs, így ha külföldön valami elrontja a befektetők kedvét, akkor könnyen lejtőre is kerülhetünk. Az OTP 25 százalékkal drágult, az euró pedig 20 forinttal lett olcsóbb április eleje óta.

Remek áprilisi rajton vannak túl a magyar piacok, a forint csaknem 8 százalékot erősödött, a budapesti tőzsde irányadó indexe 12 százalékot ment fel, a legnagyobb forgalmú magyar részvény, az OTP Bank papírja pedig negyedével többet ér most, mint március legvégén.

A hangulat jó, de túlzott optimizmusra vagy önbizalomra nincs különösebb ok. A forint piacán nagyok a kilengések, rendkívül alacsony a forgalom, a korlátozott likviditás miatt pedig minden vételi vagy eladási ajánlat erőteljesen elmozdíthatja az éppen aktuális árfolyamot. A forinthoz hasonlóan a tőzsdei árfolyamok is a nemzetközi hangulatot követik, vagyis ha az valamiért elromlik (márpedig erre az utóbbi hónapok tapasztalati alapján bármikor számítani lehet), akkor könnyen lejtőre kerülhetnek az árak.

Csütörtökön hétzáró hangulat lesz a nemzetközi tőzsdéken, a húsvéti ünnepek miatt pénteken ugyanis a fontosabb nyugat-európai és amerikai börzék zárva lesznek, utóbbiak azonban hétfőn kinyitnak. A budapesti piacon eltérő a menetrend, pénteken lesz kereskedés, hétfőn viszont zárva tart a piac, azaz csütörtök után kedd lesz az első olyan nap, amikor komoly nemzetközi hatásokkal lehet számolni Budapesten is.

Már 2400 forintnál jár az OTP

A korábbi jelentős veszteségek után az áprilist tehát jól kezdték a piacok. A budapesti börze 11 071 ponton zárta az utolsó márciusi kereskedés napot, ma délelőtt nem sokkal 11 óra előtt 12 450 pontnál járt az index. Vagyis bő egy hét alatt 12 százalékkal növekedett a mutató.

A felívelésben a BUX-kosárban közel 25 százalékos súllyal szereplő OTP játszotta a főszerepet. A bankpapír a márciust 1945 forinton zárta, ma délelőtt azonban áttörte a 2400 forintos szintet. Ez közel 25 százalékos drágulást jelent április során. Az OTP Bank részvényeinek árfolyama 301 forinttal, 13,20 százalékkal 2581 forintra emelkedett. A részvényekkel csütörtökön 27,50 milliárd forint értékben kereskedtek. A bankpapír kereskedését délután néhány percre szüneteltetni is kellett a 10 százalékot meghaladó árfolyam-emelkedés miatt. A hatalmas forgalom arra is utalhat, hogy ha voltak is még eladási (short) pozíciók a bankpapír piacán, ezeket most valószínűleg végérvényesen lezárták a befektetők.

A többi vezető részvény szerényebben teljesített. A Mol "csak" 8 százalékkal 11 250 forintra erősödött, ezzel párhuzamosan a Magyar Telekom jegyzése a március 31-én feljegyzett 535 forintos zárószintről 588 forintra, a Richteré pedig 25 250-ről 28 400 forintra emelkedett, vagyis előbbi részvény 9,9, utóbbi pedig 12,4 százalékos drágulást ért el a hónapban.

Megérkezett a tavasz a pénzpiacokra

Több neves nemzetközi alapkezelő szerint megérkezett a tavasz a pénzpiacokra is, és a Soros György véleményét osztó befektetők kisebbségbe kerültek. A korrekció tekintetében azonban kissé hosszabb lefolyásra számítottunk, kicsit aggasztó a korai öröm, csak
nehogy hamar kipukkadjon egy újabb heves emelkedés. "A továbbiakban így nagyon oda kell figyelni, hiszen a hangulat, ahogy láttuk nagyon hamar átfordul homlokegyenest az ellenkezőjére" - figyelmeztetnek az Erste szakemberei.

Az OTP tőkehelyzete stabilnak mondható, így a vállalat számai alapján nem tűnik indokolatlannak az ár emelkedése. Március végén a legnagyobb magyar kereskedelmi bank több mint 400 milliárd forint (1,4 milliárd euró) hitelt kapott a magyar államtól, de nem saját tőkehelyzetének megrendülése, hanem a kkv-szektor hitelezésének felfuttatását célzó kormányzati szándék miatt. Urbán László hangsúlyozta, hogy a hitelezés bővülésével járó plusz tőkeszükségletet a bank biztosítani tudja, hiszen konszolidált (csoportszintű) tőkemegfelelése 15 százalék a minimálisan előírt 8 százalékkal szemben.

A hitelügyletből sokan az OTP állítólagos nehézségeire következtettek, de a szakértők szerint erre nem utal semmi. "Az ismert tartalékai alapján a bank nagyon messze van a bajtól. Az viszont tény, hogy mostanáig vissza kellett fognia a hitelezési aktivitását" - válaszolta akkor felvetésünkre Réczey Zoltán, a Buda-Cash elemzője.

Az OTP árfolyamára elvileg hatással lehetne az is, hogy a pénzintézet 200 millió euró hitel felvételéről tárgyal az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD). Döntés májusban várható, és amíg a megállapodás konkrét részletei nem válnak ismertté, addig a befektetők árazásában sokkal nagyobb súllyal szerepelhetnek a nemzetközi piacokról érkező információk - állítja Herczenik Ákos, a Raiffeisen részvénypiaci elemzője. Az OTP-vel kapcsolatos félelmek enyhülését okozhatja az is, hogy az MNB egy friss tanulmánya szerint feltehetően a "legrosszabb esetben" (ez a 290 forintnál 15 százalékkal erősebb euróárfolyamot és a gazdaság 7 százalékos visszaesését jelenti) sem lenne szükség jelentős bankmentésre Magyarországon.

Külföldi segítséggel szárnyal a forint

Bő egy hét alatt csaknem 8 százalékot erősödött a forint az euróval szemben, ami azt jelenti hogy a közös európai pénz 20 forinttal lett olcsóbb. A euróért március legvégén még több mint 310 forintot kellett adni, csütörtök reggel pedig születtek üzletek a bankközi devizapiacon 290 forint alatt is - ilyen erős forintra február óta nem volt példa.

Az utóbbi egy hét erősödése egyértelműen a nemzetközi hangulat javulásának volt köszönhető, a magyar események egyelőre annyira marginálisak, hogy a bohózatba illő, kéthetes kormányfőcsere sem volt különösebben rossz hatással a piacon. A kereskedők szerint a reformok mellett elkötelezett és azok végrehajtásához kellő támogatással bíró kormány megalakulása ugyan természetesen kedvezne a forintnak, de a kibontakozás egyes fázisai nem hatnak közvetlenül, így a piac bár figyelemmel kíséri, de nemigen reagál a "Bajnai-csomag" eddig megismert elemeire.

Bolondok napján kezdődött

A magyar pénz bolondok napján kezdett remekelni, április 1-jén, szerdán 303 forintig ment le az euróval szembeni jegyzés, amit hétfőn az S&P, kedden pedig a Moody's leminősítése hozott nehéz helyzetbe.

A forint erősödése mögött akkor két tényező húzódott meg, mégpedig két olyan hír, ami az egész kelet-közép-európai régióra jótékony hatással volt. Az egyik a UBS svájci óriásbank azon elemzése volt, miszerint az Európai Központi Bank (EKB) várhatóan kisegíti a térséget, ha a válság túlzottan súlyosan érintené az országokat, a másik pozitív hír pedig arról szólt, hogy Kína Ázsián kívül is kétoldalú deviza-csereüzleteket kötött (Peking a dollárt kihagyva látta el Argentínát "kemény valutával").

A G20-országok megegyezése jót tett a magyar piacoknak

A kínai lépés azért volt fontos, mert így csökkent az esélye annak, hogy Peking a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) ad majd pénzt. Minthogy így az IMF-nek kevesebb esélye van kisegíteni régiónkat, ezért a spekulánsok úgy kombináltak, hogy az EKB-re még nagyobb nyomás nehezedik - paradox módon tehát a kínaiak visszafogottsága is régiónk európai uniós támogatását eredményezheti, hiszen az EKB-nak semmiképpen sem lehet érdeke Kelet-Közép-Európa megingása.

A forint remeklése április 2-án, csütörtökön is folytatódott, kis forgalom mellett jelentősen erősödött a magyar deviza, az euró jegyzése 293 forintig csökkent. A kereskedők a régió általános erősödésével, a kedvező nemzetközi piaci helyzettel magyarázták a hirtelen árfolyamváltozást: az 1000 milliárd dolláros nemzetközi mentőcsomag miatt viszonylag jó volt a hangulat a világ tőzsdéin, nőtt a kockázatvállalási kedv. A G20 csoport az IMF feltőkésítéséről döntött ezen a napon, és így a remények szerint több pénz juthat régiónk megsegítésére is, ami csökkentené a kockázatokat, és ezzel erősítette a forintot.

Jót tett az IMF-tanulmány is

A múlt hét utolsó kereskedési napja különösebb izgalmak nélkül telt, a mostani hét első napján pedig 292 forintig vitte le az árfolyamot, hogy napvilágot látott a Financial Times (FT) hasábjain egy IMF-tanulmány, miszerint a térség országaiban meg kell fontolni az euró egyoldalú bevezetését.

A piac a dokumentum megjelenését úgy értékelte, hogy nemzetközi pénzügyi körökben vita folyik az eurózónán kívüli országok hathatósabb megsegítéséről, és az IMF bátrabb válságkezelő lépésekre próbálja rávenni az EU-t. Emiatt összességében pozitív jelzésként értékelték a hírt, bár a szakemberek nagy része jellemzően egyelőre ezt nem tekinti reális lehetőségnek.

Kedden kifulladt a forint lendülete, az euró a hétfői 294,20 forintos zárásról 296,70 forintra erősödött, vélhetően a befektetők nyereségrealizálása miatt. Szerdán azonban megint változott a hangulat, a kockázatvállalási kedv visszatért, ami késő estére 291 forint közelébe repítette az árfolyamot, majd csütörtök reggelre 290 forint alá is benézett a kurzus.

Az elemzők szerint ezúttal sincs okunk különösebb büszkeségre, az erősödésnek ugyanis nincsenek fundamentális okai, az kizárólag a pozíciózárások technikai hatásaival és a nemzetközi hangulat javulásával magyarázható.