Ezermilliárd forintról szól Bajnai csomagja

Az [origo] számításai szerint hozzávetőleg 1000 milliárd forintnyi kiadást érintenek azok a viszonylag konkrétan körülírt intézkedések, amelyek Bajnai Gordon kormányfőjelölt csütörtökön nyilvánosságra került tervében szerepelnek. A becslés nehéz, hisz a részletek nem ismertek, és sok olyan általánosan körülírt intézkedés szerepel a dokumentumban, amely akár jelentős tétel is lehet.

• A válság híreit itt olvashatja el!

"Annak érdekében, hogy képessé váljunk kordában tartani a világgazdasági válság hatásait, elkerüljük a társadalom kettészakadásának veszélyét és képesek legyünk teljesíteni az eurózónához való csatlakozás feltételeit, a korábban már bejelentett, az elsődleges egyensúly javítását célzó intézkedéscsomagon túl további kiadáscsökkentő lépéseket kell megtennünk. Nem csak 2010-re, hanem már az idei esztendőre vonatkozóan is" - így kezdődik Bajnai Gordon kormányfőjelölt szerződéstervezete, amit a szocialista és a liberális képviselőknek alá kell írnia ahhoz, hogy a jelenlegi fejlesztési miniszter elfogadja a jelöltséget.

A lapunk birtokába került, a válságkezelés költségvetési feltételeit taglaló dokumentum számos esetben nyitva hagyja, illetve nem írja körül pontosan egy-egy intézkedés részleteit, így csak jelentős szórással lehet megbecsülni a csomag hatásait. Annyi mindenesetre látszik, hogy a kormányfőjelölt tervei legalább 1000 milliárd forintnyi költségvetési kiadást érintenek, de az kérdéses, hogy ebből ténylegesen mennyit lehet megtakarítani.

Nehezen becsülhető, de jelentős tételek

A csomag legfontosabb és viszonylag konkrét részei a közbérek és a családi pótlék befagyasztása, a 13. havi bér és nyugdíj eltörlése, a gyes-gyed rendszer átalakítása, illetve a jelenlegi lakástámogatási rendszer, valamint a gáz- és távhőkompenzáció megszüntetése.

A tervek szerint csökkentenék az önkormányzatok, a közmédia, a közösségi közlekedés és az agrárium támogatását is, de ezek mértéke nem ismert, így nehezen becsülhető. Hasonló a helyzet a nyugdíjkorhatár emelésének gyorsításával és a nyugdíjindexálás módosításával is, bár ezeknek a viszonylag szerény módosítása is nagyon jelentős költségvetési hatással járhat az érintett pénztömeg nagysága miatt.

Közsszféra: búcsú a 13. havi bértől

A közszféra béreinek befagyasztása a legfrissebb adatok szerint 707 ezer főt érint, ennyien dolgoznak ugyanis az állami szektorban. Az államháztartás személyi jellegű kiadásai a járulékokkal együtt nagyjából a buttó hazai termék (GDP) 10 százalékát teszi ki, azaz mintegy 2700 milliárd forintot.

Ha a befagyasztás azt jelenti, hogy a bérek nem emelkednek, akkor az éves inflációnak megfelelő összegett lehet így megtakarítani - ez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs prognózisai (2009-re 3,7 százalék, 2010-re 2,8 százalék) alapján idén 100, jövőre pedig 75 milliárd forintot tesz ki (összesen 175 milliárd forint), ami a járulékok nélkül is összesen 130 milliárd forintot jelenthet mínuszban.

A tervek szerint a Bajnai-csomag teljesen megszüntetné a 13. havi illetményt, ami 2010-re 185 milliárd forintosköltségcsökkentést jelentene a költségvetés számára.

Családi pótlék, gyes-gyed, 13. havi nyugdíj

A családi pótlék jelenlegi szinten történő rögzítése, illetve a jogosultsági korhatár 23-ról 20 évre való csökkentése szintén jelentős összeget érint. A családi pótlék évente 360-380 milliárd forintos kiadás. A családi pótlék esetében szintén az inflációt követő emelési szokásból érdemes kiindulni, ami azt jelenti, hogy a befagyasztás évente 12-15 milliárd forintosmegtakarítást hozhat a büdzsének.

A tervek szerint két évben maximálnák a gyermekgondozási segély (gyes) és a gyermekgondozási díj (gyed) jogosultságot. Kérdéses, hogy e két éven belül mennyi időre járna a gyes és mennyire a gyed, de ha abból indulunk ki, hogy a gyed folyosítását csökkentené a kormány két évről egy évre, akkor az nagyjából 60 milliárd forintot jelent. (A PM egy korábbi becslése szerint a 13. havi nyugdíjak teljes eltörlése és a társadalombiztosítási alapon járó gyed két évről egy évre való csökkentése együttesen 225 milliárd forinttal csökkentené a kiadásokat).

Bajnai Gordon visszavonná a 13. nyugdíj idei második részét, illetve a jövő évi teljes összeget is. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól az [origo] megtudta: a 13. havi nyugdíjak második részletének kifizetése nagyjából 80 milliárd forintot meghaladó összeg lenne. A 13. havi nyugdíj teljes, 2010-ben esedékes eltörlése 165 milliárd forintos spórolással érne fel.

Fokozatosan megszüntetnék a gáz- és távhőkompenzációt is, ami további 60-80 milliárd forintot tehet ki Tavaly 1 millió 830 ezer háztartás kapott szociális alapú gáz- vagy távhő kompenzációt, ezen felül októbertől további 341 háztartást kapott a fűtési szezonban havi 1150 forintos távhődíj-juttatást.

Felfüggesztett lakástámogatások

Nyártól felfüggesztenék lakástámogatásokat is. Lakástámogatásra a tavalyi költségvetésben 200 milliárd forintot különítettek el, az ideiben ezt az összeget valamivel nagyobbra, 205,5 milliárd forintratervezték - vélhetően abból a megfontolásból, hogy a korábbinál többen vehetnek fel támogatott forinthitelt.

A 205 milliárdon belül éppen ez, a forinthitelek kamattámogatása a fő tétel (150 milliárd körüli), a második legnagyobb a szocpol (és félszocpol), valamint van néhány kisebb is. Kérdés, hogy vajon a felfüggesztés a már felvett hitelek kamattámogatásának azonnali leállítását jelenti, vagy csupán annyit, hogy mostantól az állam nem támogatja az újonnan felvett forinthiteleket.

Az előbbi egyrészt jogilag aggályosnak tűnik, másrészt azonnal jelentkeznének a negatív gazdasági hatásai: akár 100 milliárd feletti összeget kellene a gondok orvoslására fordítani - mondta az [origo] kérdésére Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda ügyvezetője. Ha csak mostantól kezdve szüntetik meg a támogatást, akkor az ebből adódó megtakarítás évente 10 milliárd forintnál nem lenne több - vélekedett Varga Dénes, aki annak idején (még a széles körben elérhető devizaalapú hitelek hazai megjelenése előtt) részt vett a kamattámogatások rendszerének a kidolgozásában.

Nem szándékolt hatások

Hozzátette, a szocpol megszüntetésén sem lehetne sokat nyerni, ellenben az amúgy is mély gödörben lévő építőanyag- és építőipar ezzel újabb pofont kapna. "Meg kellene fontolni, hogy számos külföldi országhoz hasonlóan inkább kicsit magasabb legyen a költségvetési hiány, mint hogy tönkremenjen egy komplett ágazat. A szocpol megszüntetésénél még egy adóemelés is jobb" - jelentette ki a közgazdász. Kérdésünkre úgy becsülte, ha mégis életbe lépnek ezek az intézkedések, közvetlenül 15-20 ezer embert érinthetnek.

Varga Dénes megjegyezte, az elmúlt években nagyjából 500 milliárd forintot fizetett ki fölöslegesen az állam a kamattámogatásra, ahelyett, hogy ösztönözte volna a devizahitelre való átváltást. "Kétségkívül sokkal magasabb lenne így a devizában való eladósodottság, de lenne 500 milliárd forintunk a probléma kezelésére" - magyarázta.