Ki kell vágni a rezet az euróbevezetés előtt

Nem tartották sem reális, sem hasznos felvetésnek az MTI által hétfőn megkérdezett elemzők azt, hogy a kelet-európai EU-országok vezessék be az eurót, még azelőtt, hogy formálisan csatlakoznának az euróövezethez.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

A Financial Times hétfői számában egy bizalmas IMF-jelentésre hivatkozva azt közölte, hogy a még nem euróövezeti tag kelet-európai EU-országoknak meg kellene fontolniuk saját fizetőeszközeik feladását és az euró bevezetését még azelőtt, hogy formálisan csatlakoznának az euróövezethez.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa szerint a lépés nemcsak, hogy nem reális, de nem is lenne kedvező Magyarországnak. Igaz ugyan, hogy eltűnne az árfolyamkockázat, de az ország elveszítené önálló monetáris politikáját is, ami egy válság alatt nagy veszteség lehet - vélekedett. A lépés továbbá szembemenne az euróbevezetés eddig kialakított teljes szabályrendszerével - tette hozzá.

A kutató szerint ugyancsak problémát jelentene az átállási árfolyam meghatározása. A jelenlegi, 300 körüli árfolyamon, amely nem tekinthető egyensúlyinak, nagyon keveset érnének az addig forintban denominált megtakarítások - emelte ki. Az sem igaz, hogy a lépés egy csapásra megoldaná a felhalmozott devizaadósság problémáját, hiszen a törlesztést ugyanúgy ki kellene gazdálkodni, mintha továbbra is forinttal fizetnénk - tette hozzá. Úgy vélte, a felvetéssel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az Európai Unióra próbálhat nyomást gyakorolni, hogy az többet tegyen az euróövezeten kívüli tagországok megsegítésére. "Lehet, hogy az IMF sem gondolta komolyan magát a felvetést" - tette hozzá.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szintén úgy vélte, hogy az euró bevezetésének egyeztetett módon kell történnie, és nem valósítható meg egyoldalú lépésként. A GKI elnöke szerint az ötlet ugyanakkor arról tanúskodik, hogy élénk nemzetközi diskurzus folyik az eurózónán kívüli EU-országok hathatósabb megsegítéséről. A felvetés egyúttal azt is mutatja, hogy azok a közelmúltbeli magyar javaslatok, amelyek az ERM-II. lerövidítését, illetve az euróbevezetés feltételeinek rugalmasabbá tételét szorgalmazták, nem mutattak rossz irányba.

Vértes András felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy míg a válság hatására az eurózóna tagjainak szinte mindegyike tartósan megsérti az összes, vagy majdnem az összes maastrichti kritériumot, addig az eurót bevezetni készülő országoktól továbbra is 100 százalékban megkövetelik azok teljesítését. A szakember ebből következően úgy vélte, hogy a következő egy-két évben napirendre fog kerülni a csatlakozás feltételeinek bizonyos enyhítése. Vértes András végül kifejtette: a válságkezelésben az Egyesült Államok eddig sokkal nagyobb rugalmasságot mutatott, mint az Európai Unió, így a javaslat felfogható úgy is, mint bátrabb válságkezelő lépések sürgetése.

Barta György, a CIB Bank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyoldalúan bevezetett fizetőeszköz nem egyenértékű a konvergenciafolyamat utáni euróbevezetéssel. Véleménye szerint a belső megszorítások szükségesek, de önmagukban csak az államháztartás helyzetét teszik rendbe. Hangsúlyozta, hogy főleg strukturális reformok kellenek, az euró bevezetése pedig csak azt követően képzelhető el, hogy az érintett tagországokban végbemegy a nominális és a reálkonvergencia, emelkedik a potenciális növekedés üteme. Bármilyen más felvetés ellenállásba ütközne - jegyezte meg az elemző. A CIB Bank elemzője megjegyezte, hogy alapos strukturális reformokkal a forint árfolyama is stabilizálódna, az államháztartással, államadóssággal kapcsolatos aggodalmak is enyhülnének, így nem is lenne szükség az ötlet felvetésére.

Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője sem tartotta reálisnak a javaslatot. Az euró bevezetése a kötelező feltételek teljesítése előtt egyaránt kockázatos lenne Magyarországnak és az euróövezetnek is. Hozzátette: az euró bevezetését illetően Magyarország elvesztette hitelességét, amely a hosszú távú forintkamatok és az eurókamatok elszakadásában is tükröződik. Becslése szerint ma mintegy 1 százalékponttal magasabbak a hosszú távú forintkamatok az eurócsatlakozás bizonytalan időpontja miatt.

Magyarországnak egy feladata van, hogy "kivágja a rezet", és minden feltételt teljesítve hitelesen jelöljön meg egy időpontot - mondta. Hozzátette: minden ehhez hasonló felvetés, csakúgy, mint a kiskapuk keresgélése rendkívül káros. A szükséges feltételek teljesítése jelenti, hogy az ország megfelelő és fenntartható gazdaságpolitikát folytat. A kritériumok teljesítése előtti euró bevezetéssel a problémák továbbra is fennállnának, csak nem az árfolyamban jelennének meg, hanem esetleg az inflációban, vagy az elszaladó adósságban - ismertette.

Hozzáfűzte: Magyarországnak is az az érdeke, hogy egy stabil rendszerhez csatlakozzon, márpedig a stabilitást éppen a szigorú feltételek megléte biztosítja. Az eurózóna tagjai is teljesítették ezeket a kritériumokat, amelyeket például Svédország nemhogy szigorúnak, de túlzottan is lazának tart - példálózott az elemző. Barcza György szerint a felvetés azért sem reális, mert az Európai Központi Bank (ECB) már többször határozottan jelezte, hogy nem lazítanak a feltételeken, amelyek a rendszer stabilitását adják.