A hitel nem vész el, csak átalakul

Ha egy bank vagy egy takarékszövetkezet fizetésképtelenné válik, akkor az általa adott hitelt - sokak reményeivel ellentétben - többnyire ugyanolyan feltételekkel egy másik banknak kell visszafizetni. A bank által vállalt kötelezettségek azonban érvényüket veszíthetik, ami veszteségeket jelenthet az adósoknak. Az [origo] utánajárt, mi történhet a becsődölt bankok pénzügyi követeléseivel.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Viszonlyag ritkán hallani bankcsődről, amit az magyaráz, hogy egy pénzintézet fizetésképtelenné válása komoly gazdasági költségekkel jár a pénzügyi szektoron kívül is. "Bankokat a lehető legritkább esetben zárnak be, és olyankor is többnyire csendesen vezetik ki azokat a piacról" - mondta portálunknak Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa.

A kutató szerint, ha mégis megszüntetnek egy bankot, annak betéteit és hiteleit többnyire egy másik bank, esetleg több más pénzintézet veszi át - természetesen jellemzően pénzért, azaz a hitelállományt megveszik a bajba jutott banktól. "Hitel vagy más banki követelés felszámolás esetén sem vész el, hanem csak átalakul egy másik pénzintézettel vagy társasággal szemben fennálló adóssággá" - foglalta össze Várhegyi Éva.

A hitelek és a betétek átvételére számos példa akad a magyar bankrendszer történetében is. Az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) betéteseit és adósait a Magyarországi Volksbank vette át, a Konzumbank ügyfelei az MKB Bankhoz kerültek, a Postabank ügyfélállománya pedig az Erste Bankhoz ment át.

Először jön a felügyeleti biztos, de az anyabank is segíthet

A jogszabályok szerint ha egy banknál, takarékszövetkezetnél vagy brókercégnél fennáll a fizetésképtelenség esélye, vagy a társaság tőkéje egy bizonyos szint alá csökken, vagy a bank vezetése nem akar, illetve nem tud eleget tenni a jogszabályokban előírt kötelességeinek, akkor a PSZÁF felügyeleti biztost rendelhet ki a cég irányítására.

A felügyeleti biztos elsődleges feladata a betétesek és a tulajdonosok érdekeinek érvényesítése, akár a bank vezetésének szándékaival ellentétben is. A felügyeleti biztos ellátja a tulajdonosi és a vezetési feladatokat. Akár új tulajdonos bevonásával helyreállítja a pénzintézet működését, vagy ha ez nem sikerül, kezdeményezi annak felszámolást.

Várhegyi Éva elmondta, ha egy bank tőkéje jelentősen csökken, vagy fizetőképessége veszélybe kerül, akkor vagy az állam, vagy pedig az anyabank kísérelheti meg a megmentését. Az állam a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása miatt juttathat tőkét a banknak (ahogy ez 1998-ban a Postabank esetében történt), az anyabanknak pedig a saját hírneve védelmében lehet erre oka. Egy ilyen anyabanki mentőakciónak az lehet a magyarázata, hogy az anyabank nem akarja kockára tenni saját reputációját bajba jutott leánybankja miatt, így jól felfogott üzelti érdeke a bank kisegítése.

Ha a fenti megmentési utak egyike sem járható, vagy nincs szándék rá, akkor a hiteleket, követeléseket és más kintlévőségeket a felszámolók értékesítik, a betéteseket pedig az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártalanítja. Ilyesmi történt 1998-ban a Realbank esetében.

Csak rossz adósok kerülhetnek behajtókhoz

A szabályosan fizetett hitelek várhatóan más pénzintézetekhez kerülnek, a szerződésüket nem teljesítő ügyfelek hitelei viszont egyéb pénzügyi szolgáltatásokat végző társaságoknál is kiköthetnek. (Ez amúgy egy jól működő bank esetében is előfordulhat.) Ez azt jelenti, hogy csak a rossz adósok hitelei kerülnek behajtókhoz, a jó adósoknak ilyen "kellemetlenségekkel" nem kell számolniuk.

Az érvényes szabályok szerint banki hitelállomáynok csak olyan társaságokhoz kerülhetnek át, amelyek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) ellenőrzése alatt állnak. Ezek között azonban ott vannak a követelések kezelésével foglalkozó faktoringcégek is. Egyedi esetben és a szerződésüket nem teljesítő adósok hitelei más cégekhez is kerülhetnek.

A hitelek sorsával kapcsolatban az is érdekes kérdés, hogy egy banknak mennyire áll érdekében a kintlevőségek (hitelek) behajtása vagy értékesítése - a banknak ugyanis jellemzően azért kellene pénzzé tennie a követeléseit, hogy eleget tudjon tenni a kötelezettségeinek, azaz hogy ki tudja fizetni a hitelezőit és a betéteseit. "A bankfelszámolók most kevésbé érdekeltek a követelések gyors és hatékony behajtásában, mint egy évvel ezelőtt" - véli Várhegyi Éva. Az Európai Unió államai ugyanis tavaly ősz vége óta a magánszemélyek betéteinek teljes összegére garanciát vállalnak, sőt több állam a pénzintézeteknek a bankközi piacon felvett hiteleire is garanciát vállal. Így a biztosított hitelek aránya az összes kintlévőségek 50 százalékáról azok 65-80 százalékára nőtt, és csak a fennmaradó hányad kifizetése függ a felszámolás kimenetelétől.

Bankcsőd nincs, kincset ér a jó adós

"Bankcsőd nincs: egy pénzintézet vagy teljesíti fizetési kötelezettségeit, vagy fizetésképtelenné nyilvánítják és akkor felszámolási eljárás indul ellene" - hangsúlyozta az [origo]-nak Marsi Erika, a Nemzetközi Bankárképző Intézet igazgatóságának alelnöke. Olyan csődeljárásra, amelynek során ideiglenesen nem kell a fizetési kötelezettségeknek eleget tenni, bankoknál nincs lehetőség.

Bankot, takarékszövetkezetet, brókercéget csak az erre a célra létrehozott közhasznú társaság számolhat fel. Így ezeknek a társaságoknak az eszközeit, köztük pénzügyi követeléseiket is csak ez a cég értékesíti. A felszámoló cég a bankok követeléseit - így hiteleit is - annak a cégnek adja el, amelyik a legtöbbet fizeti értük.

"A szerződésüket betartó adósok felszámoláskor várhatóan egy másik bankhoz kerülnek" - erősít rá Várhegyi Éva véleményére Marsi Erika. A banki átvétel mellett szól, hogy egy pénzintézet számára egy hitelszerződés megszerzése új ügyfelet jelent, aki más pénzügyi szolgáltatást is igénybe vehet még a jövőben. Egyéb vállalkozások számára ez a lehetőség nem növeli a szerződés értékét, így az ügyfelek kevesebbet is érnek.

Veszteség is érheti a tartozó ügyfelet

Bankfelszámolás esetén általában nem éri veszteség a bank adósait, de speciális esetekben mégis van erre esély. Az átlagos adósnak ugyanúgy kell törlesztenie tovább hiteleit, mintha nem történt volna semmi, de akikkel szemben a megszűnő bank kötelezettségeket vállalt, azok elveszíthetik így szerzett jogosultságaikat.

Marsi Erika tájékoztatása szerint azok az adós ügyfelek veszíthetnek bankjuk felszámolásakor, akiknek bankgaranciájuk, hitelkeretük vagy több részletben lehívható hitelük volt. A felszámolás alá kerülő bank kötelezettségeit ugyanis nem köteles átvenni az a pénzintézet, amelyikhez a hitel átkerült.