Van, ahol álom munkanélkülinek lenni

Hol a "legjobb" elveszíteni a munkahelyet? Hollandiában akár napi ötvenezer forint is lehet a segély, Belgiumban pedig az idők végezetéig folyósítják a pénzt. A legjobb mégis talán Dánia, ahol a korábbi fizetés 90 százaléka jár, és négy évig is folyósítják a támogatást. Magyarország ebből a szempontból hátul sorjázik.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

A Foreign Policy című folyóirat összesítése szerint Skandináviában kapják a legtöbb támogatást azok, akik nem találnak állást. Egyetért ezzel a Forbes magazin is. Magyar szemmel elképesztően erős a szociális háló Dániában, Svédországban, Norvégiában és Finnországban.

A skandinávok után a Benelux-államok és Svájc következnek. A nagyobb gazdaságok közül a franciák nyújtják a legjobb és legtöbb támogatást a munkanélkülieknek, utánuk a japánok jönnek.

Magyarországon a minimálbérhez kötik az álláskeresési járadékot, aminek minimumértéke a minimálbér 60 százaléka, maximuma pedig a minimálbér kétszerese. Így hozzávetőleg 42 ezer és 85 ezer forint közötti összeg üti a markukat.

Dániában 90 százalékos a segély

Skandináviában a munkanélküli segélyek a munkában szerzett jövedelmek 80-90 százalékát is elérhetik. Erre 10 hónapig biztosan jogosultak a rászorulók, de a támogatást akár négy évig is folyósíthatják. A négy északi ország közül a legrövidebb ideig a svédek kapják ezt a szociális támogatást. Itt 10 hónapig jogosultak az igénylők korábbi fizetésük 80 százalékára, a finneknél az átlagos keresetű munkások 500 napig (több mint 17 hónapig) korábbi pénzük 85 százalékát kapják, míg Dániában - ahol a legjobb munkanélkülinek lenni a világon - 48 hónapig, azaz négy évig folyósítják előző fizetésük akár a 90 százalékát is.

A Forbes magazin tavaly nyáron készített hasonló rangsort, azt is a dánok vezették, és ebből a statisztikából kiderül, hogy a norvégok sem panaszkodhatnak: az energiahordozókban gazdag északi állam polgárai 500 napig kaphatják korábbi fizetésük 87,5 százalékát, ha munkanélkülivé válnak.

Minden skandináv országban közhivatalok igyekeznek munkát találni az állásukat elvesztő embereknek. Átképzési programjaik általában olyan iparágakba terelik a munkakeresőket, ahol nagy a kereslet a dolgozók iránt. Dániában például 190 ilyen hivatal működik. Számítógépes tanfolyamokat tartanak, de segítenek az önéletrajzírásban is. Átmeneti időszakra is keresnek állást a munkaügyi hivatalok, ha valaki tanulmányi szabadságon van, vagy otthon marad a kisgyermekével. Ennek köszönhető, hogy a skandináv államokban - bár sok a juttatás -, a munkanélküliség viszonylag kedvezően alakul.

Támogatás a végtelenségig: Belgium

A világ második legjobb helye - ha feltétlenül munkanélküliek szeretnénk lenni - a Benelux államok térsége (Belgium, Hollandia és Luxemburg), ahol a segély 60-85 százalékos a korábbi keresethez képest. A minimális időtartam egy évtől a végtelenségig terjedhet. A hipergazdag miniállam, Luxemburg polgárai a korábbi keresetük 80 százalékát kapják, ha rászorulnak. A felső határ a minimálbér 250 százaléka, ami jelenleg több mint 1300 euró (ez négyszázezer forintot jelent havonta). Hollandiában a munkanélküli segély a napi(!) 168 eurót, azaz ötvenezer forintot is elérheti. Átmeneti időre is igyekeznek állást közvetíteni az itteni hivatalok.

Belgiumban ugyan csupán 60 százalékos a korábbi fizetéshez képest a munkanélküli segély, de ez határozatlan ideig folyósítható. Belgiumban természetesen külön flamand és vallon (francia nyelvű) hivatalok működnek a két nagy közösség tagjai számára. Az egyetemről nemrég kikerült diplomások készpénzt és átképzési lehetőségeket kapnak a mostani nehéz helyzetben az álláskereséshez.

Ugyanakkor Luxemburg megelégelte, hogy az unatkozó fiatalok, akik szüleikkel élnek többnyire, állandóan segélyért folyamodnak. Ezért bevezették, hogy a munkanélküli támogatásért jelentkezőknek minimálbéres állásokat is el kell fogadniuk a közszférában, vagy éppen támogatott képzésekben kell részt venniük.

Svájcban még a fizetést is kiegészíti az állam, ha kell

Svájc önállóan szerepel a Foreign Policy toplistáján, akárcsak az utána következő Franciaország és Japán. Svájcban a korábbi fizetés 70-80 százaléka jár a munkanélkülieknek, és 400-tól 520 napig kaphatnak belőle. Ugyanakkor Svájcban is kitaláltak pár dolgot arra, hogy a munkanélküliek ne "nyaraljanak" a támogatásból. Így például a segélyt hetente fizetik, vagyis nem elég - mondjuk a karib-tengeri szigetvilágból - betelefonálni a luzerni, lausanne-i, berni vagy genfi hivatalokba. 1997 óta az átképzési tanfolyamok is terjednek, mint ahogy a munkaügyi hivatalok rendszere is kiépült. A kötelező jellegű oktatást elmulasztók elesnek a segélytől.

Svájcban van még egy különleges intézkedés. Ha valaki elveszti az állását, majd csak olyat talál, amelyik a korábbi kerestének a kétharmadát sem éri el, akkor az állam kiegészíti a fizetését. Bár Svájcban igencsak nagyvonalúan támogatják a munkanélkülieket, az álláskeresők rátája viszonylag alacsony. A munkaügyi hivatalok ugyanis naprakész információkat adnak a kereséshez, és természetesen immár online-adatbázisok is hozzáférhetőek mindenki számára a munkakereséshez.