Jöhet az ingatlanadó

Bevezethetőnek tartja az új pénzügyminiszter az ingatlanadót, ám ez komoly jogi problémákat is felvethet, eddig ugyanis az Alkotmánybíróság kétszer is megsemmisítette az értékalapú ingatlanadózás elemeit tartalmazó törvényeket. Most valószínűleg az ellenbizonyítás lehetőségének garantálásával próbálja majd a kormány átverni a hírek szerint 2010-től tervezett adót.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Egy hétfői hír szerint a pénzügyminisztérium új államtitkára Katona Tamás lett, aki pár éve már betöltötte ugyanezt a posztot. Mindez akár jelzésértékű is lehetne, hiszen Katonának azért kellett pár hónapos pénzügyi államtitkári tevékenykedés után távoznia 2006-ban, mert arról beszélt: 2008-tól bevezetnék az ingatlanadót Magyarországon, méghozzá a 9,5 millió forintos értékhatár fölötti ingatlanokra. (Katona korábban helyettes, címzetes, közigazgatási és politikai államtitkár is volt Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc kormányaiban.)

A Bajnai-kormány ingatlanadóval kapcsolatos elképzeléseiről egyelőre kevés konkrétum látott napvilágot. Jelenleg még csak annyit tudni, hogy a luxusadó mintájára értékövezeti besorolást alkalmaznának az értékalapú ingatlanadó bevezetésekor. Bajnaiék már 2010-ben bevezetnék az ingatlanadót, noha Lövétei István alkotmányjogász szerint 1 év biztosan nem elég arra, hogy egy ilyen új adó alkotmányosan megalapozott előkészítését elvégezzék.

Azt is lehet tudni a Bajnai-kormány terveiről, hogy egy korábbi alkotmánybírósági határozat miatt biztosítanák az adózóknak az ellenbizonyítás lehetőségét. (Az Alkotmánybíróság eddig két ilyen típusú jogszabályt is megsemmisített. Egyrészt hatályon kívül helyezték az egy ideig már alkalmazott luxusadót, másrészt eltörölték a még életbe sem lépett értékalapú elvonást, amely idén váltotta volna fel az önkormányzatok által kivetett telek- és építményadót.)

Nem véletlen tehát, hogy a frissen kinevezett pénzügyminiszter, Oszkó Péter hétfőn azt mondta: be lehet vezetni az értékövezeti ingatlanadót, ha megteremtik annak a lehetőségét, hogy az adózó vitathassa és be is bizonyíthassa, ha szerinte az ingatlanának más az értéke, mint amelyet megállapítottak.

Kiválthatják az iparűzési adót

Az ellenbizonyítás lehetőségével a szakértők is egyetértenek, az ingatlanok egyedi értékelése ugyanis nem megvalósítható. "Fontos lenne, hogy az ingatlanadó levonhatóvá váljon az szja-ból és a társasági adóból, és lehetőséget kell adni az önkormányzatoknak arra, hogy a rossz helyzetben lévő nyugdíjasok részére mentességet adjanak" - mondta az [origo]-nak Vámosi-Nagy Szabolcs. Az Ernst&Young adószakértője szerint lényeges, hogy a számított értékről az adózó a bíróság előtt is vitatkozhasson.

Ha ez idővel kiválthatja az iparűzési adót, akkor támogatható akár az a lépés is, hogy az önkormányzatokat kötelezzék az értékalapú ingatlanadó bevezetésére - véli Erdős Gabriella. A PricewaterhouseCoopers cégtársa szerint mindenképpen a piaci értéket kellene figyelembe venni az adóalap meghatározásakor, mivel hazánkban egyes területek fejlődése miatt nagyot változott az ingatlanok értéke az elmúlt évtizedben. Nem ártana figyelembe venni azt sem, hogy az adózó kizárólag egy ingatlannal rendelkezik-e, vagy többel is - tette hozzá a szakértő.

Adózás hozamértéken?

A hozamértéken történő adóztatást támogatná Szmetana György, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének adószakértője. Ennek lényege, hogy az adózók azután az összeg után adóznának, amelyre szert tehetnének az ingatlan hasznosítása, például bérbeadása esetén.

Az általános, értékalapú ingatlanadó esetében olyan részletek sem ismertek, hogy ki fizetné például a haszonélvezettel terhelt és bérelt ingatlan esetében ezt az új adót. "Az a teljes elképzelés hiányában is biztosra vehető, hogy az új adó számos tényezőt befolyásol majd, a lakásvételt tervezők vásárlóerejétől kezdve az ingatlanok értékén, a bérleti díjak szintjén és a befektetők stratégiáján át egészen a hiteltörlesztők fizetőképességéig" - mondta felvetésünkre Mehrli Péter, a Magyar Ingatlanszövetség (Maisz) elnöke.

Két évvel ezelőtt, amikor a bevezetés hónapokig elkerülhetetlennek látszott, a Maisz egy, a kérdésről szervezett konferencia apropóján szakmai állásfoglalást adott ki az ingatlanadóról.

A szakmai szervezet akkor számos javaslatot fogalmazott meg, egyebek között azt, hogy ajánlatos volna figyelembe venni az értéknövelő beruházásokat és a korszerűsítéseket, illetve azt, hogy meg kell találni a megoldást azokra az esetekre, amikor az ingatlannak nincs tényleges forgalmi értéke (vagyis gyakorlatilag eladhatatlan), mégis kivetnek rá adót.

Mi lesz a nyugdíjasokkal - jön a felbruttósítás?

A Maisz javaslatának legfontosabb pontja az volt, hogy nem célszerű az új adóval többletterhet róni a lakosságra, helyi adóként tehát ki kellene váltania a már meglévő kisebb helyi (építmény-, telek- és kommunális) adókat.

A lakossági terhekről Barcza György, a K&H vezető makroelemzője az [origo]-nak elmondta: makroszempontból nem sok jelentősége van annak, hogy a kormány milyen módon csökkenti a hiányt. Ugyanakkor a lakosság teherviselőképessége miatt várhatóan nagy figyelemmel lesznek a nyugdíjasokra.

Barcza szerint várhatóan a személyi jövedelemadóból leírható tétel lesz az ingatlanadó, míg a nyugdíjasoknál elképzelhető szerinte a nyugdíjak "felbruttósítása", és akkor ebből a magasabb összegből vonnák le az ingatlanadót. Erre azért lenne szükség, hogy azok az idősek, akik viszonylag nagy lakásokban élnek, ne veszítsék el otthonukat, illetve ne rójanak ki rájuk olyan terheket, amelyeket nem tudnának kifizetni.

Oszkó korábbi nyilatkozatai

A pénzügyminiszteri posztot frissen betöltő Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatójaként és pénzügyi szakértőként többször is nyilatkozott az adótörvényekről, így az ingatlanadóról is. Két évvel ezelőtt Oszkó még azt mondta, hogy a költségvetés állapota "nem indokolja, hogy a bevételnövelés érdekében ingatlanadót vezessen be a kormány", de el kell ismerni, hogy a helyzet azóta jelentős mértékben romlott.

Akkor még úgy fogalmazott Oszkó, hogy az ingatlanadó bevezetésével nem a bevételeket kell növelni, hanem az adórendszert kell igazságosabbá tenni, de a prioritások azóta könnyen változhattak. Úgy vélte, hogy az ingatlanadó bevezetésével egyszerűsíteni lehetne az adórendszert, mert számos más terhet kiválthatna ez az adónem, és differenciáltan kellene kezelni a különböző típusú ingatlanokat. Fontosnak nevezte azt is, hogy ellenőrizhető legyen a rendszer, miután Magyarországon magánlakásokban is működnek cégek.

Tavaly augusztusban jelent meg az az adó- és járulékcsökkentési tanulmány, amit a nemzetközi tanácsadócégek vezetői, többek között Oszkó Péter jegyeztek és készítettek. Az 1100 milliárdos csomagot több év alatt tartották bevezethetőnek a szakértők, és a csomag része volt az ingatlanadó bevezetése is - ez utóbbi esetében azzal érveltek, hogy világszerte ez az egyik legkönnyebben beszedhető és legegyszerűbben ellenőrizhető adónem.

Mit akart a Reformszövetség?

Oszkó a Deloitte vezetésén túl a Reformszövetség adó-, és járulék munkacsoportjának első embere is volt miniszteri kinevezése előtt. Ebbéli minőségében többször kifejtette, hogy véleménye szerint a felhalmozott vagyon adóztatása ki tudja egészíteni a jövedelemadóztatást - főleg Magyarországon, ahol kifejezetten rossz az adómorál, és a jövedelemadózás alól tömegesen vonják ki magukat az adózók.

Oszkó március elején még kizárólag jelentős jövedelemadó-csökkentéssel együtt tartotta elképzelhetőnek az ingatlanadó bevezetését. A Reformszövetség az adó mértékét 1 százalékra javasolta, amit sok szakértő nagyon magasnak nevezett.