Noha a követelés értékét nem tették közzé, megfigyelők szerint az ügyben születő döntés jelentős hatással lesz az Oroszországgal szembeni hasonló keresetek szempontjából. Becslések szerint a Jukosz befektetői csak azokban az országokban, amelyekkel Oroszországnak kölcsönös beruházásvédelmi egyezménye van érvényben, több mint 10 milliárd dollárt vesztettek.
Egyes szakértők arra is rámutattak, hogy ha már egyszer a bíróság befogadta az ügyet és tárgyalni fogja, akkor legalább 90 százalékos a valószínűsége annak, hogy Oroszország ellen ítél majd. Mások szerint a nemzetközi jogvitákban a felek lényegesen több bizonyítékot terjesztenek elő, mint a belföldiekben, így az eljárás igen hosszadalmasnak ígérkezik, s nem látható előre a kimenetele.
Ahhoz, hogy a felperesek kompenzációt kapjanak Oroszországtól a fennálló beruházás-védelmi egyezmény alapján, bizonyítaniuk kell, hogy közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn Oroszország eljárása és befektetőik vesztesége között.
A Vegasz-Leksz ügyvédi iroda szakértője úgy nyilatkozott: amennyiben Oroszország ellen dönt a testület, de Moszkva nem akar fizetni, minden eszköze és mechanizmusa megvan ahhoz, hogy ne teljesítse a döntést: a felperesek évekig mászkálhatnak a bíróságokra, és semmit nem érnek majd el. Ugyanakkor a stockholmi testület döntését figyelembe veszik majd más országok bíróságai is az esetleges további hasonló keresetek esetében, és igen sok ilyen kereset várható.
Idén januárban a strasbourgi európai emberi jogi bíróság fogadta be a Jukosz néhány részvényesének keresetét, a tárgyalás időpontja egyelőre nem ismert.
Az Egyesült Államokban 12 amerikai kisebbségi Jukosz-részvényes perelte be az orosz államot, néhány magas rangú hivatalnokát, továbbá a Gazpromot, a Rosznyeftyet és a feltételezések szerint a Szurgutnyeftyegazhoz tartozó Baikalfinanszgrupot, amely cégekhez a Jukosz vagyona került, de Columbia államban a bíróság 2007-ben úgy ítélt, hogy az alperesek nem tartoznak a fennhatósága alá.
Mihail Hodorkovszkijt, a Jukosz főrészvényesét 2006-ban ítélték nyolcévi szabadságvesztésre, nagyon sokak szerint azért, mert valakiknek megfájdult a foguk a hatalmas és sikeres konszernre, mások szerint Hodorkovszkij politikai ambíciói miatt. A Jukosz vagyonát később elárverezték.