Sokra képesek a cégek a szép mérlegért

Már tavaly érezhető volt, hogy a cégek java része megpróbálta feltupírozni eredményét, hogy legalább pozitív nulla legyen a mérlege. Árfolyamnyereség, készletsöprés és ki nem mutatott értékvesztés - a cégek kreatívak, ha mérlegüket legális technikával kell kozmetikázni.

A világgazdasági klíma meghváltozása miatt a céges mérlegek egyre kínosabb témát jelentenek. A megfogyatkozó bizalom miatt ma már nem csak az aggasztó egy társaság számára, ha a bedőlés vagy a megszűnés fenyegeti a válság és a recesszió következtében: a közbeszerzésekben, az uniós és egyéb pályázatokon érdekelt cégek számára ugyanis a negatív eredmény is felér egy halálos ítélettel. A túlélés érdekében így mindenféleképpen pozitív egyenleget kell felmutatniuk, még akkor is, ha ez csak mesterségesen és a jövő évi mérleg terhére érhető el - mondta a Napi Gazdaságnak Kalocsai Zsolt, a DTM Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A tavalyi év kozmetikázában kézenfekvő és furfangosabb eszközök egyaránt rendelkezésre álltak a cégek számára. Mivel a válság az év második felében kezdte éreztetni hatását Magyarországon is, már akkor jellemzővé vált, hogy az ügyfelek nem úgy fizettek, ahogyan korábban. A záráskor így el kellett dönteni, hogyan kezeljék az emiatt keletkezett értékvesztést: egyáltalán ne vagy csak egy részét számolják el. Vagyis ha papíron fontos volt az eredmény, a cégek inkább nem mutatták ki az értékvesztést.

Kevésbé volt elegáns, hogy a mérlegkészítés időpontját korábbra hozta a cég - főszabály szerinti, május végi időpont helyett például januárra vagy februárra. Így - arra hivatkozva, hogy abban az időpontban még nem állt rendelkezésre megfelelő információ - nem számolt el értékvesztést. Hogy ez a 2009-es mérleget rontja, az majd inkább a második félévben kezdi majd el érdekelni a cégeket - véli a szakértő.

Árfolyamnyereség és készletsöprés

Előfordult az év végén az is, hogy az eredetileg 2009-re tervezett ügyleteket 2008-ra időzítették a cégek - mondta Kalocsai. Főleg a kereskedelemre volt jellemző az év végi készletsöprés. Ennek levét aztán a 2009-es első negyedévben isszák, ugyanis készletek nélkül nincs mit a piacra dobni.

A mérlegeket azzal is lehetett kissé kozmetikázni, hogy az eszközök értékcsökkentését megváltoztatták a cégek, vagyis a hasznos élettartamot meghosszabbították, vagyis azt hosszabb ideig lehet leírni - ezt ugyanakkor alaposan meg is kell tudni indokolni. Ehhez hasonló megoldás a selejt kezelése: a korábban tervezetthez képest volt, ahol elhalasztották a selejtezést.

Szépítésre a devizás ügyletek esetében az árfolyamváltozás generálta veszteség vagy nyereség is ad lehetőséget, szorult helyzetben az árfolyamnyereséget nyilván érdemes kimutatni. Ha pedig veszteség realizálódik, meghatározható, hogy ez jelentős mértékű vagy sem. Ha nem minősíti a cég jelentősnek, nem kell elszámolni - mondani sem kell, hogy ezt azért szintén alá kell tudni támasztani. A devizás ügyleteknél mindenképp érdemes fedezeti ügyleteket alkalmazni vagy biztosítékot képezni az árfolyamkockázat kezelésére, ám ez Magyarországon még egyáltalán nem divat.