Teret nyert a Nabucco Türkmenisztánban

A Nabucco gázvezetékben résztvevő német RWE konszern vezetőivel hosszú távú együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá Türkmenisztánban, mintegy válaszként arra, hogy a Gazprom egy hete mintegy 90 százalékkal csökkentette a türkmén gáz átvételét - jelentette pénteken az orosz sajtó.

A Gazeta című lap úgy vélte: nem kizárt, hogy az RWE közép-ázsiai megjelenésével a Nyugatnak reális esélye nyílt a Nabucco terv életre keltésére.

A Vremja Novosztyej című lap szerint Vlagyimir Putyin kormányfő azonnal felszólította Igor Szecsin illetékes miniszterelnök-helyettest és Alekszej Millert, a Gazprom vezérigazgatóját, hogy tartsanak szoros kapcsolatot és egyeztessenek minden lépést "stratégiai partnereinkkel, elsősorban Közép-Ázsiában a gázfogyasztás csökkenése ügyében".

A lap idézte az RWE közleményét, amely szerint a memorandum egyebek mellett kilátásba helyezi a türkmenisztáni gáz közvetlenül Németországba történő szállítási lehetőségeinek megvizsgálását, valamint a német konszern bevonását a Kaszpi-tengeren lévő gázforrások feltárásába és kiaknázásába.

Dúl a sakkparti a gázért

A Vremja Novosztyej rámutatott: noha az aláírt dokumentum még nem megállapodás, még kevésbé szerződés, a Türkmenisztán és Európa közötti tárgyalási folyamat ezzel átlépett egy bizonyos határt. Gurbanguli Berdimuhamedov államfő látványosan megmutatta Moszkvának, hogy kész alternatív vásárlót találni szénhidrogénjeire. Az RWE elnöke szerint "nagy lépés történt a türkmenisztáni gázszállításokra vonatkozó szerződés felé vezető úton, amely egyben elősegíti a türkmenisztáni export diverzifikálását és növeli Németország és Európa energiabiztonságát".

Az RWE nem csupán a megfelelő mennyiségű gázforrással egyelőre nem rendelkező Nabucco egyik résztvevője: miután az EU a hangsúlyt a támogatásban a Nabuccóról a Kaszpi-tengertől EU-ig tartó, Oroszországot elkerülő úgynevezett Déli Gázfolyosóra helyezte át, a német konszern az osztrák OMV-vel Londonban megalakította a Caspian Development elnevezésű projekt társaságot a türkmenisztáni gáz szállítási lehetőségeinek kidolgozására. Ezen kívül az RWE türkmén szakembereket hívott tanulmányútra európai létesítményeibe - az első 20 fő már áprilisban indul -, és a német kormánnyal közösen nyelvoktatási programokat finanszíroz Türkmenisztánban.

Egyelőre csak az oroszok veszik nagyban

A közép-ázsiai országnak Oroszországon kívül egyelőre nincs kinek eladnia gázt nagy mennyiségben. A Gazprommal való szerződés az exportbevételek javát jelenti - idén várhatóan mintegy 8 milliárd dollárt -, s ez így lesz még legalább 2-3 évig, amíg a Kínába tartó vezeték meg nem épül. Oroszország stratégiai okokból ezer köbméterenként 310-315 dollárért vásárolja a türkmenisztáni gázt az üzbég határon, de hozzáállása megváltozott azután, hogy a türkmén elnök március végi moszkvai tárgyalásain nem oldódtak meg a gázvezetékek építésével kapcsolatos vitás kérdések.

Berdimuhamedov ugyanis nem akar a továbbiakban kivételezett helyzetet biztosítani a Gazpromnak a további gázmennyiségek kitermelésében és exportjában, s emellett nagy beruházásokat vár el a türkmenisztáni infrastruktúrába, de nem akar garanciát adni arra, hogy azt nem használják majd más vevőknek való szállításra.

Kié a Kaszpi-tenger?

Ezt követően a múlt héten a Gazprom igen jelentősen csökkentette a gázátvételt, majd robbanás következett be a türkmenisztáni vezeték egy pontján. Amennyiben a gázátvétel nem áll helyre, a türkmén gazdaságban súlyos problémák jelentkezhetnek. De a Kreml malmára hajtja a vizet több körülmény: Türkmenisztánban nincs meg az infrastruktúra ahhoz, hogy az ország keleti részén lévő lelőhelyekről a Kaszpi-tengerhez szállítsák a gázt. Asgabat ezt a problémát orosz költségen akarta megoldani, s amikor ez nem jött össze, nemzetközi tendert írt ki, bár a munka rá eső részét export híján nem fogja tudni fedezni.

A Kaszpi-tenger menti vezeték építésének súlyos akadálya, hogy a tenger státusza nem meghatározott, s Irán követeli felosztását: amíg nem rendeződik ez a kérdés, a vezetékfektetés igen kockázatos. Végül pedig az Európai Parlament kitartóan fékezi az EU és Türkmenisztán közötti kereskedelmi egyezmény létrejöttét az emberi jogi problémák miatt, ez pedig jelentősen csökkenti a nagyléptékű nyugati befektetések lehetőségét - írta a lap.