Nagyon rosszul érintheti a mexikói sertésinfluenza azokat a magyarokat, akik a járvány által érintett országokba (elsősorban Mexikóba, de már regisztrálták a vírust Olaszországban és Spanyolországban is és sokan világjárványra számítanak) utaztak volna, a tömeges megbetegedésekre hivatkozva ugyanis nem lehet költségmentesen visszamondani az utakat. Jelenleg nincs szezon Mexikóban, de már azok is elkezdhették a szervezést, akik tavasz végén vagy nyáron szerettek volna ide utazni.
Amennyiben valakit annyira megijesztenek a hírek, hogy lemondja az utazást, akkor még sztornóbiztosítás esetén sem lehetnek pénzügyi követelései. Lemondási biztosítás híján a helyzet még egyszerűbb, ilyen esetben minden költség az utazót érinti. A szerződéseket általában indoklás és pluszköltségek nélkül fel lehet mondani az utazás előtt 60 nappal, de amennyiben két hétnél közelebb van az indulási dátum, úgy az ár 70 százalékába kerülhet a visszalépés (ennyi a kötbér).
Bizonyos esetekre megoldás a sztornóbiztosítás
A fizetett utaknál az az alapszabály, hogy amennyiben az iroda hibájából hiúsul meg az utazás, úgy a teljes befizetett összeg visszajár, amennyiben pedig az utas a hibás, úgy nincs fizetési kötelezettség - ez utóbbi helyzetre dolgozták ki az útlemondási biztosítást.
A sztornóbiztosítás néven is ismert szolgáltatás általában pár ezer forint ellenében garantálja a már befizetett útiköltség nagy részének visszafizetését, ha előre nem látható okból, elfogadható indokkal mondjuk vissza az utazást. (Fontos arra figyelni, hogy nem minden esetben van benne automatikusan az úti díjban a biztosítás ára, azt bizonyos esetekben az előleg kifizetésekor külön kell megkötni.)
A járványok azonban sem az utas, sem pedig az utaztató hibájának nem tekinthetők, így az ilyen esetekre a fentiek nem vonatkoznak.
Vis maiornak számít a járvány
"Vis maiornak számít a mexikói sertésinfluenza az utazás lemondási biztosítás szempontjából" - mondta lapunknak Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) szóvivője. Ezt a biztosítási konstrukciót ugyanis alapvetően az utasnak a befizetés és az indulás között elszenvedett, s az utazást kizáró betegségére, sérülésére, illetve olyan, előre nem látható eseményre dolgozták ki, amelyek nem teszik lehetővé az utazást, azaz az utazási iroda szolgáltatásainak igénybe vételét.
Ha a járvány miatt nem utazunk, nem fizet a biztosító
"A Groupama Garancia Biztosító útlemondás biztosítása abban az esetben nyújt kártérítést, ha az ügyfél Magyarországról orvos által igazolt utazásképtelenség - betegség, vagy baleset - miatt nem tud elutazni" - közölte az [origo]-val a társaság.
Ez a mostani, a mexikói sertésvész okozta helyzetben nagyjából annyit jelent az utazók szempontjából, hogy nincs lehetőség a már befizetett díjak, vagy díjrészletek visszaszerzésére, azaz jó eséllyel úszik a befizetett pénz. Ez érvényes mind arra az esetre, amikor utazási csomagot vásárol(na) a fogyasztó, mind pedig arra, ha csak repülőjegyet vásárol az utazási irodán keresztül.
Az utóbbi esetben elvben van lehetőség arra, hogy az utas az utazási irodát kikerülve próbáljon megegyezni a légitársasággal, de a tapasztalatok alapján kevés az esély a sikerre. Elvileg ki lehetne dolgozni egy viszontbiztosítási konstrukciót vis maior esetekre is, ám az olyan mértékben megemelné a költségeket, hogy az ilyen utak eladhatatlanná válnának (jelenleg nincs ilyen termék a magyar piacon).
Szigorú szabályok
Az útlemondási (sztornó) biztosítás kizárólag arra az esetre érvényes, ha az utast a szerződés megkötése és az utazás kezdette között keletkező komoly ok - például betegség, közeli hozzátartozó halála, lakásának kirablása - akadályozza az utazásban. Ekkor az utazási iroda szabályi szerinti visszatérítés jár. A célország veszélyessé válása, vagy a külügyminisztérium egyszerű távolmaradási tanácsa nem tartozik ezek közé. Az utazási iroda azonban ilyen esetekben is téríthet vissza díjat az utazási szerződés alapján. Ilyet azonban semmilyen jogszabály nem tesz kötelezővé.Arra sem nagyon mutatkozik lehetőség, hogy az utazásszervező a már befizetett, de vis maior miatt meghiúsult utazás díját esetleg más út vásárlása esetén részben, vagy egészben beszámítsa. Az utazási iroda ugyanis csak a szolgáltatásokat közvetíti, így az utas által befizetett pénzek csak átfolynak rajta, amivel nem rendelkezik, hanem némi haszon mellett "összehozza" a feleket.
Érdemes figyelni a külügy honlapját
Az utazási iroda akkor fizet vissza, ha saját hatáskörében dönt úgy, hogy a befizetett díj - s így a szolgáltatás megrendelése - ellenére sem utaztat, azaz nem vállalja a kockázatokat. Ugyancsak visszajár a befizetett díj az utazást tervezőknek, ha az utazási célország a befizetés és az indulás kezdete között felkerül a Külügyminisztérium honlapjára, mint kockázati szempontból 1. kategóriás - nem javasolt, illetve fokozott biztonsági kockázatokat hordozó - desztináció.
A mexikói magyar nagykövet kifejtette, hogy szerinte most nem érdemes turistaként a közép-amerikai országba utazni, de ez nem számít hivatalos deklarációnak. Mexikó egyelőre nincs az 1. kategória országai között, a Külügyminisztérium most "nagyfokú óvatosságot javasol" az ide utazóknak a közegészségügyi helyzet miatt.
A fogyasztóvédők szerint nem egyértelmű
A jogszabályok szerint egyértelmű, hogy ha egy ország felkerül a Külügyminisztérium által nem tanácsolt országok listájára, akkor visszajár a pénz. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szerint a mostani eset is ehhez hasonló, ugyanis Mexikó felkerült azoknak az országoknak a listájára, amelyekben fokozott óvatosság ajánlott, különleges intézkedések történtek és a hírek alapján a helyzet romlása várható.
"Az NFH szerint az utasok akár bánatpénz fizetése nélkül is lemondhatják a Mexikóba tervezett utazásaikat" - mondta az [origo]-nak Kathi Attila a hatóság szóvivője. Szerintük ugyanis az ehhez hasonló esetekben az egyik felet sem terheli kártérítési kötelezettség.
Kathi Attila elmondta: az utas mindig elállhat az utazástól, ám ilyenkor előre meghatározott, az utazásig hátra lévő időtől függő bánatpénzt kell fizetnie (lásd táblázatunkat). Ha az utazást az utas, vagy az utazási iroda egy tőlük függetlenül keletkezett, általuk el nem hárítható, a szerződéskötéskor előre nem látható körülmény (vis maior) miatt mondja le, akkor egyikük sem kérhet kártérítést. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor az utasnak nem kell bánatpénzt fizetnie, az utazási irodának pedig más azonos értékű, az ügyfélnek megfelelő utat kell adnia, vagy a befizetett összeget vissza kell fizetnie.
A NFH szóvivője elképzelhetőnek tartja, hogy álláspontjukat az utazási irodák vitatják majd arra hivatkozva, hogy nem egyértelműek a jogszabályok. Szerintük azonban a nem nevesített vis maior eseményekkor is visszajár az utazásért már befizetett pénz.
Az utazási irpdák kétségtelenül arra hivatkoznak, hogy ha a célország már az utazási díjak befizetése előtt is szerepelt e listán, nem jár vissza a pénz annak, aki meggondolta magát, és elállna az utazástól. A további kockázati kategóriákban szereplő célpontokba való utazástól elállás esetén nem jár vissza a befizetett díj az utasnak.
Lemondás időpontja | Kötbér (százalék) |
60 vagy több nap | 0 |
60-36 | 10 |
35-15 | 40 |
14-4 | 70 |
3 napon belül | 100 |
Ha megbetegedünk, azért fizetnek
Amennyiben az utazó a kockázatok ellenére is nekivág, és megfertőződne sertésinfluenzával, a biztosító annak ellenére téríti az emiatt külföldön fellépő költségeket, hogy járványról van szó.
"Az Union Biztosító utasbiztosításaiban jelenleg nem tesz különbséget betegség és betegség között, ezért mindegyik - köztük a járványos megbetegedések - költségeit egyformán térítik" - mondta az [origo]-nak Maják Viktor, a társaság kommunikációs igazgatója. Szerinte a magyarországi biztosítók többsége ugyanígy jár el, mert körükben nem ismer ettől eltérő gyakorlatot.
Hasonló helyzetről számolt be a Groupama Garancia Biztosító is, amely azt közölte, hogy az utasbiztosításuk betegségi szolgáltatása világméretű járvány esetén is jár az ügyfeleknek. A biztosítási feltételek ugyanis a járvány méretére és kiterjedtségére vonatkozóan nem tartalmaznak megkötést.
A díjak egyelőre nem emelkednek
A Union kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a biztosítók akkor szokták megváltoztatni a egy biztosítás feltételeit, ha valamilyen kockázat számszerűsíthetően nő és ezért megemelkedik a kifizetendő kárhányad. Ez járványos betegségek estében akkor fordulhat elő, ha európai utasok tömegével betegednének meg egy járványban.
Maják Viktor szerint a biztosítók nem szoktak hírek hatására megelőző intézkedéseket tenni. Példaként említette, hogy a madárinfluenza megjelenésekor sem módosították az utasbiztosítások szabályait.